Most, hogy elmozdították hivatalából Dilma Rousseff brazil államfőt, Michel Temer elnök új kabinetjén a sor. Neki kell Brazília makrogazdasági helyzetét rendbe tennie. De vajon Temer kormányzata képes lesz megmenteni a sínylődő brazil gazdaságot?
A helyzet katasztrofális. Brazília a történelmének legsúlyosabb gazdasági visszaesését éli. Az egy főre jutó GDP idén több mint 10 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a 2013-as, a munkanélküliség mértéke pedig több mint 11 százalékra emelkedett, ami a 2015. januári értékhez képest 4 százalékponttal magasabb.
Brazíliának nem lesz egyszerű kilábalnia jelenlegi helyzetéből. Ennek egyszerű az oka: a siralmas helyzet arra vezethető vissza, hogy az utóbbi években súlyosbodott a hosszú ideje fennálló sérülékenység, különösen igaz ez a pazarló költségvetési politikára és a vérszegény termelékenységi növekedésre.
Gondoljunk Brazília költségvetési helyzetére, amely 2011 óta gyors ütemben romlott. A GDP 3,1 százalékát kitevő elsődleges többletet több mint 2,7 százalékos elsődleges hiány váltotta fel, ami közel 10 százalékos deficithez vezetett. Valójában a költségvetési helyzet rosszabbodásának okai korábbra vezethetők vissza.
Brazília elsődleges kormányzati kiadásainak mértéke a GDP arányában az 1991-es 22 százalékról 2014-re 36 százalékra emelkedett. Ezen kiadások nagy részét a szegénység felszámolására vonatkozó kötelezettségvállalással lehet magyarázni, amelyhez nem párosult a jómódú brazilok által élvezett privilégiumok csökkentése. A brazil kormány egy ideig tudta finanszírozni a magasabb kiadásokat az adóbevételekből, amelyek a növekvő fogyasztásnak és a munkaerőpiac formalizálásának köszönhetően szintén emelkedtek. A magas globális nyersanyagpiaci árak segítettek fenntartani az évi mintegy 4,5 százalékos GDP-növekedést 2003 és 2010 között, ami szintén növelte az állami bevételeket.
Természetesen a munkaerő-állomány nem tud örökké növekedni, és a nyersanyagpiaci árak végül mindig esésnek indulnak. Sajnos Brazília nem használta ki a kedvező időszakot a termelékenység fokozására. Az ország 2002–2014 közötti GDP-bővülésének csupán 10 százalékát lehet a termelékenység növekedéséhez kötni, miközben annak kétharmada abból származott, hogy enyhén nőtt a munkaerőpiacra belépő magasabban képzett munkavállalók száma. Vagyis amikor az adóbevétel-növekedés mögötti hajtóerők kifáradtak, az állami kiadások jogszabályok szerint előírt növekedése Brazíliát gyorsan egy költségvetési vészhelyzet felé vitte el.
Az anticiklikus intézkedések jelenleg nem jöhetnek szóba, mivel egyszerűen nincs elég fiskális vagy monetáris mozgástér erre. Emiatt a brazil kormányzatnak egyetlen valódi lehetősége maradt az üzleti bizalom helyreállítására és a gazdasági növekedés felélesztésére: a strukturális gyengeségek felszámolása.
A jó hír az, hogy úgy látszik, a Temer-kormány felismerte ezt. A kabinet már benyújtott egy javaslatot a kongresszusnak egy olyan alkotmánymódosítástól, amely a következő húsz évben megtiltaná az állami kiadások olyan mértékű nominális éves emelését, ami meghaladná az előző év inflációs rátáját.
Ha az infláció egy alacsonyabb szinten stabilizálódik, akkor az állami kiadások növekedésére vonatkozó felső küszöb azt okozza majd, hogy ezek a kiadások csökkennek a GDP arányában, amint a gazdaság ismét elkezd nőni. Ha a GDP növekedését az adóbevételek emelkedése kíséri, akkor a fiskális egyensúlytalanság és az államadósság emelkedése automatikusan kezelve lenne. Egy olyan időszakban, amikor Brazíliának kevés mozgástere van fiskális téren, egy ilyen szabályozás fordulatot hozhat az ország költségvetésében.
Természetesen a kiadások növekedésére vonatkozó plafon önmagában nem szüntetné meg a költségvetésben meglévő merevségek felszámolásának szükségességét. Éppen ezért Temer kormánya jelezte, hogy benyújt a kongresszusnak egy nyugdíjreformra vonatkozó tervezetet.
Ami a termelékenységet illeti, a kormányzat arra is összpontosít, hogy csökkentse az elmúlt évtizedek nem hatékony infrastrukturális építkezései okozta károkat. Az infrastrukturális beruházások fokozása azt is ígéri, hogy azzal párhuzamosan más szektorokban élénkülnek a magánberuházások. A kormányzat azt is reméli, hogy a humántőkébe való befektetéseket a termelékenység növekedésére tudja kiaknázni. Jelenleg Brazíliában a magáncégek kevesebbet invesztálnak a munkavállalóik képzésébe, mint azon országokban, ahol hasonló az egy főre jutó jövedelem mértéke. Ez jórészt az adó- és a munkaerőpiaci jogszabályokban meglévő szabályozások miatt van, amelyek nem bátorítják az ilyen céges befektetéseket. A Temer-kormányzat ezen a helyzeten is változtatni akar.
Az erőfeszítések hatásának maximálása érdekében a kormányzatnak arra is kellene fókuszálnia, hogy csökkentse a magánszektorban meglévő károkat, amelyeket az üzleti környezettel kapcsolatos egyéb problémák okoztak. Az emberi és anyagi erőforrások hatékonyabb használata versenyképesebbé tenné a cégeket, és fokozná a termelékenységet. Ha ezen erőfeszítések külkereskedelemi könnyítésekkel párosulnának, illetve a vállalkozói szellem teljességgel kibontakozhatna, akkor Brazília képessé válna a jelenlegi válság leküzdésére, illetve egy prosperálóbb jövő felé indulhatna el.
(Az itt kifejtett nézetek a szerző magánvéleményét képezik, nem tükrözik szükségszerűen a Világbank véleményét.)
Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.