A cégek harca az új generációkért

Az elmúlt évtizedek során alaposan átrendeződött a világ munkaerőpiaci térképe: a klasszikusan nagy foglalkoztatóként számon tartott, jellemzően valamilyen ipari termelést végző vállalatok mellett az ICT (információs és kommunikációs technológiák) piac szereplői is beálltak a nagy munkaadók táborába.

Az itt tevékenykedő cégek folyamatosan szívják fel a fiatal tehetségeket, aminek köszönhetően a European IT Observatory tavalyi közlése szerint globális szinten már több mint egymilliárd ember tevékenykedik az iparágban, és a számuk napról napra bővül. Ez a tendencia valószínűleg nem fog megállni a közeljövőben, sőt a digitalizálódás egyre szélesebb körű elterjedésével még nagyobb lesz a kereslet a szakképzett, jó képességű emberek iránt.

A tehetségek megtalálásának, bevonzásának és megtartásának fontossága nem új keletű a nagyvállalati HR-kultúrában, az azonban minden, az ICT iparágban tevékenykedő cég számára komoly kihívást jelent, hogy nemcsak egy adott országban, hanem a globális ringben kell megmérkőzni a vetélytársakkal a legtehetségesebb munkavállalókért. A szakemberekért láthatóan óriási harc folyik, az utánpótlást nem könnyű megtalálni még úgy sem, hogy a szektorbeli fizetések jellemzően az idevágó listák élmezőnyében járnak – elég arra a közelmúltban megjelent adatra gondolni, miszerint csak Magyarországon 2015-ben 22 000 állás maradt betöltetlenül az informatikai piacon.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az Y és Z generáció teljesen máshogy áll a munka világához, mint az idősebbek: a megfelelő tudással rendelkezők a magas bérigény mellett elvárják, hogy értük versengjenek a cégek, és ne fordítva, valamint minimum követelményként támasztják, hogy munkaadójuk a flexibilis munkavégzést támogató, kifejezetten fejlett informatikai környezetet biztosítson. A piac egyelőre őket igazolja, így a HR-vezetőknek nincs mást mit tenniük, mint tudomásul venni, hogy a világ változik, és aki felismeri, hogy gyorsan kell lépnie, komoly előnyre tehet szert a jövőben.

Ebben a világban kiemelten fontos a munkáltatói márka. A saját területükön piacvezető, de minimum az élbolyba tartozó vállalatok hosszú távú túlélésének titka az új nemzedékek számára is vonzó, karakteres munkaadói imázs felépítése, illetve annak folytonos monitorozása, és szükség esetén a stratégia felülbírálása. A fiatalok ugyanis sokkal nagyobb valószínűséggel választanak egy szerethető, a versenytársaitól jól megkülönböztethető munkahelyet.

De hogyan lehet elérni, hogy a tehetségek érdeklődését felkeltse, majd őket bevonzza, elkötelezze és megtartsa egy cég? Természetesen a kérdésre nem lehet egyszerű választ adni, de vannak olyan alapvetések, amelyeket mindenképpen érdemes szem előtt tartani. Ilyen például az atipikus munkavégzés fontossága: míg korábban elképzelhetetlen volt az, hogy valaki rendszeresen dolgozzon az irodán kívül, a technológia fejlődésének köszönhetően ez már nemhogy nem különleges, hanem minimális elvárás.

Ahhoz viszont, hogy a távmunkázás intézményi szinten működjön, olyan informatikai környezetet kell garantálnia a munkaadónak, ami biztosítja, hogy az otthonról dolgozó kolléga nem szenved hátrányt amiatt, mert fizikailag nincs jelen az irodában. Így például lehetővé kell tenni a megbeszéléseken való virtuális részvételt, vagy olyan platformokra kell terelni a munkavégzést, amelyek hatékonyan segítik a kollégák online együttműködését.

Szintén új keletű jelenség, hogy a közösségi létet támogató, önkéntes alapon működő csoportos aktivitások egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a munkahelyválasztásban, legyen szó közös sportolásról, szakmai klubokról vagy bármi egyéb, ehhez hasonló, összefogásra épülő, alulról jövő kezdeményezésről.

A pozitív munkáltatói márka kialakításában az imént említettekhez hasonlóan kulcsfontosságú a vonzó és motiváló fizikai munkakörnyezet is, hiszen az informatikai forradalom az irodaterekkel kapcsolatos elvárásokat is új szintre emelte. Nem arról van szó, hogy minden, az ICT-iparágban tevékenykedő cégnek a Google emblematikus zürichi központját kéne lemásolnia, ugyanakkor láthatóan egyre fontosabbak a kreativitást és az elmélyült munkavégzést egyaránt támogató, élhető terek. És akkor az irodaház elhelyezkedéséről és külsejéről, valamint az épületben alkalmazott, fenntartható működést támogató, és az ezzel szorosan összefüggő intelligens gépészeti megoldásokról még nem is beszéltünk – ezek mind kiemelt szerepet játszanak az állásajánlatok között csemegéző fiatalok életében.

Egy biztos: az átalakuló világgal nem könnyű lépést tartani, viszont a nagyvállalatoknak fel kell nőniük az új generációk elvárásaihoz, ha hosszú távon a piac élmezőnyében szeretnének maradni.