Hazaköltözik a Sláger TV

Éveken át két hasonló tematikájú zenei televíziós csatorna volt a magyar piacon: a TMG tulajdonában lévő Sláger TV és az RTL-csoporthoz tartozó Muzsika TV. Az Andy Vajna tulajdonába került TV2 viszont a közelmúltban elindította a Zenebutikot. Hogy fogadja az új szereplőt?

– Egyelőre korai lenne érdemben nyilatkozni az új konkurensről, hisz például még nem tudjuk, pontosan milyen közönséget akarnak megcélozni vele. Azt tapasztaljuk, hogy fiatalabb célcsoportot céloznak meg az indulásnál. Annyi ismert, hogy ugyanaz a társaság készíti a Zenebutikot, amely egykor létrehozta a Muzsika TV-t. Ennek a nézettsége nem éri el a Sláger TV-jét, ezért különösen nem tartunk tőlük.

Az egykori sajtóhírek szerint a TV2-csoport meg akarta szerezni a Sláger TV-t. Volt alapja ennek az információnak?

– Beszélgettünk erről, de konkrét, számunkra elfogadható ajánlatot nem tettek, és emiatt a tárgyalásokat mi sem erőltettük.

Nem bánja, hogy nem erőltette az adásvételt, és nem adta el a csatornát a TV2-csoportnak?

– Egyáltalán nem, mert amikor elkezdtük felépíteni a céget, hosszú távon gondolkodtunk. De ahogyan a kifejezés tartja, „bármilyen forgatókönyv elképzelhető”.

Egyes magyarországi televíziós csatornák a román hatóság felügyelete alatt működnek. Ezt a gyakorlatot folytatták önök is. A közelmúltban viszont bejelentették, hogy a Sláget TV-t Magyarországra „költöztetik”. Mi indokolta ez?

– A Sláger TV elődje, a Nóta TV román licenc alapján működött, akkor ugyanis Romániában egyszerűbb volt az eljárás. Körülbelül két éve azonban már arra készültünk, hogy hazahozzuk a műsorszolgáltatási engedélyt, és ezt most meg is kaptuk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól. A Sláger TV kilencven százalékban magyar zenét sugároz magyar közönségnek, ezért azt gondoltuk, hogy az engedély is magyar legyen. A folyamat első lépése az Artisjus-, Mahasz-, EJI-jogdíjak Magyarországon történő fizetése volt, a romániai jogdíjfizetések mellett, ez a lépésünk a szerzői, előadói jogdíjfizetés szempontjából is kedvezőbb a magyar művészeknek. Az is az átköltözés mellett szólt, hogy hét éve itt gyártjuk a műsorainkat. A Sláger TV mellett a másik két csatornát is készülünk hazahozni. Egy ideje a Sláger TV nevében és a logóban is jelzi, hogy magyar zenecsatornáról van szó.

A zenei csatorna tehát időközben nevet váltott. Mi volt ennek az oka?

– Egyrészt az ügynökségek azt gondolták, hogy a Nóta TV csak az időseknek szól, vagyis az idősebb korosztállyal azonosították a csatorna közönségét, és ebből nem tudtunk kibújni. Pedigaz is látható, hogy más, például a 18–49, illetve a 18–59 éves korosztályban is jó nézettséget ér el a csatorna. Másrészt a Nóta TV-n már az indulástól kezdődően sugároztunk egy különálló műsorblokkot Sláger TV elnevezéssel, ami olyan sikeres volt, hogy már sok évvel korábban elgondolkodtunk a névváltoztatáson.

Jelenleg három televíziós csatornát működtetnek: a Sláger TV-t, a The Fishing and Hunting Channel horgász- és vadászcsatornát, továbbá az ismeretterjesztő DoQ-t. Tervezik-e újabb tematikus csatorna indítását?

– Nincs szándékunkban újabb tévé indítása. Ezeket szeretnénk megtartani és megerősíteni, bár most is elégedettek vagyunk csatornáink nézettségével. A Fishing and Hunting és a DoQ TV Magyarország mellett a régió több országában is jelen van, a horgászcsatornával pedig épp most akarunk belépni a lengyel piacra.

A saját gyártású és a vásárolt tartalmak aránya hogyan néz ki a televízióknál?

– Mi a saját gyártásban hiszünk, ezzel is megpróbálunk megfelelni a nézői igényeknek. Ehhez minden feltételünk megvan: a saját stúdió­ink, a közvetítőautó, vagyis saját eszközeinket használjuk a műsoraink elkészítéséhez.

Eredetileg volt egy sportcsatornájuk is.

– Igen, de úgy pontosítanék, hogy nem eredetileg, hanem korábban volt. Ugyanis tranzakciók sorozatának eredményeként a Fishing and Huntinggal együtt megszereztük a DoQ TV-t és a SportKlubot. Ez utóbbit is kezdtük megszeretni, több saját gyártású műsort is készítettünk, de idén mégis bezártuk, mert beláttuk, hogy rengeteg sportcsatorna van a piacon.

Milyen lefedettséggel rendelkeznek a tévécsatornáik?

– A Sláger TV és a Fishing and Hunting mindegyik meghatározó műsorterjesztő kínálatában megtalálható, az Digi Távközlési és Szolgáltató Kft.-vel pedig most fejeztük be a tárgyalásokat arról, hogy a DoQ-t is felveszik programjaik közé. Ez volt az utolsó szolgáltató, amelynél nem volt jelen ez a csatorna.

A televíziós csatornák mellett megvásárolták a Juventus Rádiót is, amelyet aztán Sláger FM-re kereszteltek. Miközben korábban volt már volt a piacon egy Sláger Rádió, nemrég pedig a Sláger Rádió Kft. lett a tulajdonosa a Class FM-nek. Ez nem okoz gondot, zavart a piacon?

– Miután hét éve üzemeltetjük a Sláger TV-t mint műsorblokkot és csatornát, továbbá levédettük a Sláger TV és a Sláger FM nevet, nem érezzük úgy, hogy bármilyen gond vagy zavar felmerülhetne. A Juventus Rádió megvásárlása után, egy általunk megbízott amerikai cég kutatása azt mutatta ki, hogy Magyarországon az 1980–1990-es évek zenéje a leghallgatottabb. Ezért ennek alapján hangoltuk át a rádió programját. A technikát pedig úgy alakítottuk ki, hogy egy időben ugyanazt az adást tudjuk sugározni a rádión és a televízión is, amire Magyarországon nincs példa. A legutóbbi hallgatottságmérési adatok szerint Budapesten a teljes napon a Sláger FM a vezető rádió, a 30–59 éves korosztály körében. Naponta átlagosan 490 ezer hallgatják a rádiót, ami azért jelentős eredmény, mert amikor megvásároltuk, körülbelül százezer hallgatója volt a rádiónak.

Milyen forrásból állták ezeket a vásárlásokat és a fejlesztéseket?

– Nem vettünk igénybe külső forrást a vásárlásokhoz és fejlesztésekhez.

Házon belül végzik a csatornák értékesítését vagy kiszervezték ezt a munkát?

– A televíziók reklámidejének értékesítését az Atmedia végzi, viszont a kábelszolgáltatókkal saját magunk állunk kapcsolatban. A három saját televíziós program mellett egyébként további külföldi csatornákat – például a History Channelt, a Travel Channelt, és a Romance TV-t – is képviselünk Magyarországon, illetve Romániában, vagyis mint egy ügynökség, mi állapodunk meg ezek terjesztéséről a kábelszolgáltatókkal. A CEE régióban 55 csatornát terjesztünk.

Attól nem tartanak, hogy miután az RTL Klub és a TV2 is díjat kér a kábelszolgáltatóktól műsoraik terjesztéséért, erre a műsorterjesztők alacsonyabb árat fizetnek önöknek, vagy kiveszik a csatornáikat a kínálatukból?

– Azt gondoljuk, hogy miután olyan csatornákat működtetünk, amelyek fontosak a nézőknek, ez a veszély nem fenyeget bennünket. A csatornáink nézettek, ezért a szolgáltatónak sem állna érdekében megválni ezektől a csatornáktól.

Pénzügyi szempontból hogyan teljesítenek ezek a csatornák?

– Minden televíziós és rádiós csatornánk nyereséges.