AVilágbank jelenlegi amerikai elnökének, Jim Yong Kimnek az újabb elnöki ciklusra való jelölési folyamata elkerülhetetlenül halad előre a transzparencia hiánya mellett. Sok elemző megint azon háborog, hogy az Egyesült Államok a tisztség felett folyamatos monopóliumot élvez annak ellenére, hogy a Világbank amerikai elnökei gyenge teljesítményt nyújtottak posztjukon.
Az USA különösen arcátlanul forgatta fel a jelölési folyamatot, hogy ezzel biztosítsa Kim ismételt kinevezését. Először is, annak ellenére, hogy még tíz hónap hátra van az első elnöki ciklusából, Kim – biztosan az amerikai kormányzat áldásával – arra kérte a Világbank igazgatótanácsát, hogy gyorsítsák fel a kinevezési folyamatot. Az igazgatótanács elfogadta ezt, és a kiválasztási folyamatot három hétre rövidítette le. Ez megnehezíti a Világbank tagállamainak, hogy egy alternatív jelölt mellett tudjanak kiállni. Emellett Kim már el is kezdett kampányolni a posztért, miután csendes lobbizásba fogott a májusban Japánban tartott G7-csúcstalálkozón, illetve az utóbbi hónapokban ellátogatott Kínába és Indiába.
Hivatalban lévő elnökként Kim szívességeket tehet a támogatásáért cserébe: a Világbank befolyásos tagországai által preferált programokra hitelt, bizonyos tagállamoknak vezető posztokat ígérhet, illetve biztosíthatja a szervezet áldását a kormányok saját hazai kezdeményezéseihez. Emiatt kijelenthető, hogy az új elnök megválasztásáról szóló mérkőzést nem egyenlő feltételek mellett fogják lejátszani.
Kim a Világbank történetének legrosszabb elnökei közé sorolható. Elnökségét autoriterség és önfejűség jellemzi, továbbá eddig nem látott mértékben bocsátott el magas beosztású munkatársakat a szervezetből. Júliusban a Világbank igazgatótanácsának írt levélben a szervezet munkavállalóit képviselő szervezet Kimmel kapcsolatban „vezetési válságra” figyelmeztetett.
Az USA megdorgálta Kínát azért, mert az elutasította a hágai állandó választott bíróság határozatát, amely a dél-kínai-tengerre vonatkozó kínai területi követelések ellen foglalt állást. Kim újabb elnöki ciklusának biztosítása érdekében most az USA azt mutatja be, hogy Kínához képest nem kevésbé önfejű, ha a saját érdekeiről van szó.
Semmi új vagy meglepő nincs abban, hogy a nagyhatalmak úgy alkotnak vagy sértenek meg szabályokat, ahogy az nekik megfelel. A meglepetés inkább az, hogy a feltörekvő gazdaságok közömbösen nézik, hogy Amerika ellentmondást nem tűrően dominálja a Világbankot. Azon kormányzatok is ennek a világbanki kirakós játéknak a résztvevői, amelyek amúgy gyakran kelnek ki a Világbank vezetésére vonatkozó amerikai monopólium, illetve az IMF vezetésére vonatkozó hasonló európai monopólium ellen.
Az egyik oka ennek az, hogy az egyes országok elégedettek azzal, ha meg tudják kötni a saját alkuikat a világbanki kölcsönök megszerzéséhez. A második ok az, hogy a feltörekvő gazdaságok – bár nem szeretik az amerikai monopóliumot – még jobban kifogásolnák azt, ha egy rivális feltörekvő gazdaságból választanának elnököt a Világbank élére. Az európaiaknak és a japánoknak megvan a saját monopóliumuk – nevezetesen az IMF, illetve az Ázsiai Fejlesztési Bank –, míg a kínaiak létrehozták a magukét az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal. Ez a felállás felér a kölcsönös bűnrészességgel, ahol a világ hatalmai regionális intézményeken keresztül osztják le egymás között a gazdasági befolyás területeit. Mindegyik jelentős hatalom tudja, hogy ha az egyik területen veszélybe kerülne az adott monopólium, akkor az minden terület monopóliumát érintene, ezért összetartanak.
De talán a legfontosabb szempont az, hogy a világ feltörekvő hatalmainak már nincs oly mértékben szükségük a Világbankra, mint korábban. Azzal, hogy megtalálták az alternatív szervezeteket a legtöbb olyan tevékenységgel kapcsolatban, amelyeket a Világbank végez, közömbösségük Kim második elnöki ciklusával kapcsolatban azt mutatja, hogy egyszerűen már nem tekintenek úgy a Világbankra, mint fontos intézményre. Az USA-nak viszont nagyon is számít, hogy megőrizze a Világbank feletti kontrollját.
Miután Barack Obama kormányzata nem törődött azzal, hogy Washington hiteles eljárásban jelöljön új elnököt, illetve még kevésbé foglalkozott azzal, hogy Kimnél jobb jelöltet válasszon ki, egy bukott világbanki elnök újabb lehetőséget kapott. Mire távozik hivatalából, az utódját lehet, hogy csak egy kollektív vállrándítással fogadják majd.
Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.