A gazdasági válságok Európában és Ázsiában különböző tartalmú és formájú irányelvek létrejöttét eredményezték. Ezek abból a megfontolásból indultak ki, hogy a bíróságon kívüli restrukturálás kiszámíthatóvá tett keretek között az egyik legalkalmasabb eszköz a pénzügyi problémákkal szembesülő, de életképes vállalatok átstrukturálására és új növekedési pályára állítására.
A bankok és a vállalat üzleti érdekek mentén való megállapodása gyorsabb és rugalmasabb lehet a bíróság által kontrollált, sokszor felszámolással végződő csődeljárásnál. Előnyös lehet a veszteségminimalizálásban érdekelt bankok számára a végrehajtáshoz (és különösen a felszámoláshoz) képest, egybeeshet a fennmaradásban érdekelt vállalat törekvéseivel, emellett kevesebb üzleti és reputációs kockázatot hordoz.
A vállalat akut likviditási válságának kezelésében, illetve a restrukturálásban új irányelvek várhatók Magyarországon, ami a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank együttműködésének eredménye lehet. Ez fontos lépés lenne, hiszen a vállalati nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) az országban még a tavalyi év végén is 18 százalék felett volt.
A magyarországi bankoknak már van olyan sikeres restrukturálási tapasztalata, amely a nemzetköziekhez képest hasonló keretek között jött létre. Ezek hátterében nemzetközi szindikált hitelek állnak, ilyenkor már létező irányelvek szerint zajlik a folyamat, amelyhez mind a vállalatok, mind a bankok tartják magukat. Magyarországi banki restrukturálási vezetőkkel folytatott beszélgetések alapján azonban arra jutottunk: egyértelmű, hogy a jelenlegi gyakorlatban a bankok együttműködését nem segíti általánosan elfogadott és alkalmazott irányelv, minden bank a saját gyakorlatát próbálja követni.
A hazai bankokban az elmúlt időszakban rendkívül sok restrukturálási tapasztalat halmozódott fel. A folyamat sikere szempontjából a bizalom, illetve annak hiánya meghatározó jelentőségű. A hazai gyakorlatban a pénzügyi problémával szembesülő adós sokszor maga próbálja megoldani a helyzetet, ahelyett, hogy tanácsadók bevonásával üzleti/likviditási tervet készítene és banktalálkozót hívna össze. A vállalat ugyanis sok esetben aggódik, hogy a bank beszedési megbízással, a hitelkeretek csökkentésével, vagy akár további fedezetek érvényesítésével reagál, amely fokozza a likviditási problémákat, ami egyenes út a felszámolás irányába. Több bank által finanszírozott szituációban előfordul, hogy egy bank a többi pénzintézet esetleges reakciójának megelőzése érdekében lép azonnal.
Ehhez képest a legjobb gyakorlat szerint az együttműködő adós a pénzügyi problémákkal szembesülve azonnal összehívja a banktalálkozót, megoszt minden információt a bankokkal (nyitott könyv), és felkéri őket, hogy tartózkodjanak a fedezetek érvényesítésétől az első banktalálkozóig. Az irányelvek szerinti kooperatív banki környezetben a bankok szimmetrikus információhoz (ugyanazokhoz az információkhoz) jutnak, relatív pozíciójuk nem sérül, így könnyebben adnak időt az együttműködő adósnak kilábalási terv kidolgozására, és több esély van a formális megállapodás gyors megkötésére.
A cél az, hogy pontosan meghatározott tartalommal és ütemezéssel az adós hiteles restrukturálási tervet terjesszen elő. Eközben a bankok tartózkodnak a fedezetérvényesítéstől, a koordinátor bank (vagy bizottság) vezetésével gondoskodnak az információáramlásról és a többi hitelező/szállító kezeléséről, adott esetben elsőbbségi visszafizetési státuszú áthidaló kölcsönnel segítve az adóst.
Összességében a bíróságon kívüli restrukturálás potenciális előnyei kiszámítható, együttműködő környezetben realizálhatóak legjobban a bankok és a vállalatok számára egyaránt. Mindez pedig megszüntetheti a korábbi gyakorlatot, amikor a vállalatok nem mertek a bankokhoz fordulni akut likviditási problémák esetén. Ha valamennyi érintett bevonásával jól alkalmazható, új irányelv születik, abból végső soron a magyar gazdaság is profitálni fog.
(A cikk az EY friss tanulmánya alapján készült, amit az EBRD Special Shareholder Fund finanszírozott.)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.