BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Áttörés jöhet a vállalati restrukturálásban

2016.10.03., hétfő 05:00

A gazdasági válságok Európában és Ázsiában különböző tartalmú és formájú irányelvek létrejöttét eredményezték. Ezek abból a megfontolásból indultak ki, hogy a bíróságon kívüli restrukturálás kiszámíthatóvá tett keretek között az egyik legalkalmasabb eszköz a pénzügyi problémákkal szembesülő, de életképes vállalatok átstrukturálására és új növekedési pályára állítására.

A bankok és a vállalat üzleti érdekek mentén való megállapodása gyorsabb és rugalmasabb lehet a bíróság által kontrollált, sokszor felszámolással végződő csődeljárásnál. Előnyös lehet a veszteségminimalizálásban érdekelt bankok számára a végrehajtáshoz (és különösen a felszámoláshoz) képest, egybeeshet a fennmaradásban érdekelt vállalat törekvéseivel, emellett kevesebb üzleti és reputációs kockázatot hordoz.

A vállalat akut likviditási válságának kezelésében, illetve a restrukturálásban új irányelvek várhatók Magyarországon, ami a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank együttműködésének eredménye lehet. Ez fontos lépés lenne, hiszen a vállalati nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) az országban még a tavalyi év végén is 18 százalék felett volt.

A magyarországi bankoknak már van olyan sikeres restrukturálási tapasztalata, amely a nemzetköziekhez képest hasonló keretek között jött létre. Ezek hátterében nemzetközi szindikált hitelek állnak, ilyenkor már létező irányelvek szerint zajlik a folyamat, amelyhez mind a vállalatok, mind a bankok tartják magukat. Magyarországi banki restrukturálási vezetőkkel folytatott beszélgetések alapján azonban arra jutottunk: egyértelmű, hogy a jelenlegi gyakorlatban a bankok együttműködését nem segíti általánosan elfogadott és alkalmazott irányelv, minden bank a saját gyakorlatát próbálja követni.

A hazai bankokban az elmúlt időszakban rendkívül sok restrukturálási tapasztalat halmozódott fel. A folyamat sikere szempontjából a bizalom, illetve annak hiánya meghatározó jelentőségű. A hazai gyakorlatban a pénzügyi problémával szembesülő adós sokszor maga próbálja megoldani a helyzetet, ahelyett, hogy tanácsadók bevonásával üzleti/likviditási tervet készítene és banktalálkozót hívna össze. A vállalat ugyanis sok esetben aggódik, hogy a bank beszedési megbízással, a hitelkeretek csökkentésével, vagy akár további fedezetek érvényesítésével reagál, amely fokozza a likviditási problémákat, ami egyenes út a felszámolás irányába. Több bank által finanszírozott szituációban előfordul, hogy egy bank a többi pénzintézet esetleges reakciójának megelőzése érdekében lép azonnal.

Ehhez képest a legjobb gyakorlat szerint az együttműködő adós a pénzügyi problémákkal szembesülve azonnal összehívja a banktalálkozót, megoszt minden információt a bankokkal (nyitott könyv), és felkéri őket, hogy tartózkodjanak a fedezetek érvényesítésétől az első banktalálkozóig. Az irányelvek szerinti kooperatív banki környezetben a bankok szimmetrikus információhoz (ugyanazokhoz az információkhoz) jutnak, relatív pozíciójuk nem sérül, így könnyebben adnak időt az együttműködő adósnak kilábalási terv kidolgozására, és több esély van a formális megállapodás gyors megkötésére.

A cél az, hogy pontosan meghatározott tartalommal és ütemezéssel az adós hiteles restrukturálási tervet terjesszen elő. Eközben a bankok tartózkodnak a fedezetérvényesítéstől, a koordinátor bank (vagy bizottság) vezetésével gondoskodnak az információáramlásról és a többi hitelező/szállító kezeléséről, adott esetben elsőbbségi visszafizetési státuszú áthidaló kölcsönnel segítve az adóst.

Összességében a bíróságon kívüli restrukturálás potenciális előnyei kiszámítható, együttműködő környezetben realizálhatóak legjobban a bankok és a vállalatok számára egyaránt. Mindez pedig megszüntetheti a korábbi gyakorlatot, amikor a vállalatok nem mertek a bankokhoz fordulni akut likviditási problémák esetén. Ha valamennyi érintett bevonásával jól alkalmazható, új irányelv születik, abból végső soron a magyar gazdaság is profitálni fog.

(A cikk az EY friss tanulmánya alapján készült, amit az EBRD Special Shareholder Fund finanszírozott.)

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.