Egyre kevesebben „játszanak” a forinttal

Míg a hazai piac tekintetében a bankok által az MNB-hez naponta eljuttatott devizapiaci ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatásból lehet tájékozódni, addig a teljes nemzetközi forint-devizapiac nagyságrendjéről csak korlátozott információk állnak rendelkezésre. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) háromévente publikálásra kerülő felmérése ad képet a kérdéses piac méretéről, amely az egyedüli, globális piacokat is lefedő, statisztikai alapon nyugvó felmérés a devizapiacokról.

A 2016 szeptemberében kiadott friss riport alapján (ez a 2016. áprilisi nemzetközi devizapiaci helyzetről szolgál információval) a forint-devizapiacra két fontosabb megállapítás tehető. Egyrészt 1998 óta a teljes forint-devizapiac dinamikus növekedést mutatott, míg 2016-ban jelentős forgalomcsökkenés látszik. 2016. áprilisban a napi átlagos forint-devizaforgalom 16 milliárd dollárt tett ki, ami a 2013-ban mért 23 milliárd dollártól, de a 2010-ben látott 17 milliárd dolláros napi átlagos forgalomtól is elmarad. A forint-devizaügyletek nemcsak nominálisan mutatnak mérséklődést, de a teljes piaci részesedésben is csökkenés látszik: a valamivel 0,4 százalék feletti szintről 0,3 százalékra csökkent a forinttal szembeni devizaügyletek teljes nemzetközi devizapiaci részaránya.

Másrészt a hazai piacon lebonyolított forint-devizaügyletkötések trendszerűen csökkentek 2007. óta, azaz az üzletkötések fokozatosan a nemzetközi OTC-piacokra terelődhettek. A 2016. áprilisra vonatkozó BIS-adat alapján a teljes forint-devizaforgalomnak a hazai pénzpiacok nagyságrendileg a 10 százalékát adják. Ez az arány viszont 2013-hoz viszonyítva nem változott érdemben, azaz a hazai devizapiac relatív pozíciója nem csökkent.

Ügylettípus szerinti bontás alapján a forint-devizapiacon a teljes nemzetközi devizapiachoz hasonlóan az azonnali ügyletek (spot), valamint a devizacsere-tranzakciók (FX-swap) adják a forgalom nagy részét. A forint-deviza- és a teljes nemzetközi devizapiacra emellett egyaránt jellemző, hogy a kereskedés nagy része továbbra is dollárban zajlik. A forint-devizaügyleteknek összességében csupán 30 százalékát adják az euróval szemben kötött forintügyletek.

A legnagyobb mértékben, több mint 500 milliárd forinttal, a forinttal szembeni spotpiaci devizaügyletek napi átlagos forgalma csökkent. A forint-devizaspotügyleteken belül pedig még ennél is erősebben, több mint felére estek az euróval szembeni forint tranzakciók. A forint-euró spotpiaci forgalom-visszaesésben szerepe lehetett, hogy 2016. január végétől április végéig átmenetileg visszaesett a külföldiek forint elleni spekulatív tevékenysége. Az FX-swap piaci forgalomcsökkenést pedig elsősorban az magyarázhatja, hogy a forintosítás és a külföldiek forint-állampapírállományának csökkenése nyomán csökkenhetett a kereslet a forinttal szembeni swapügyletekre.

A magyar kockázati megítélés az elmúlt években jelentősen javult, ami nemcsak a hazai CDS-felár és a magyar devizakötvényhozam-felárak csökkenésében, hanem a forintárfolyam volatilitásának mérséklődésében is tükröződött. Míg 2012 közepéig gyakorlatilag együtt mozgott a BRIC-országok és a régiós devizák euróval szemben számolt implikált volatilitása, addig az elmúlt időszakban szétnyíltak a mutatók. A forint-devizapiac forgalmának csökkenésében tehát szerepet játszhat, hogy a forintban felvett spekulatív pozíciókkal a korábbiaknál kisebb mértékű nyereség érhető el, és így a spekulatív tőke a nagyobb volatilitással rendelkező és a nemzetközi folyamatoknak jobban kitett devizák felé fordult.

Meg kell jegyezni azonban, hogy mivel háromévente egy-egy hónap átlagos napi forgalmát összesíti a riport, az év többi részében igen eltérő képet ad a devizapiac. Az MNB saját adatforrásai alapján a hazai FX-swappiacon 2016 áprilisában átmenetileg az éves átlagnál jóval kevesebb ügyletet kötöttek a piaci szereplők, majd az áprilisi mélypontot követően jelentősen élénkült ez a piaci szegmens.

A forint-devizapiac megítélése szempontjából a releváns összehasonlítási csoport az egy üzletkötői csoport (FX-desk) által közösen kereskedett devizák szerint vagy makrogazdasági folyamatok alapján állnak össze. Az elmúlt években a devizapiaci üzletkötők a forintot jellemzően a lengyel zlotyval, a török lírával, illetve a dél-afrikai randdal kezelik együtt. Ebben a csoportban hasonló részarányt mutatnak az egyes ügylettípusok, azonban a piacok nominális értéke jelentősen eltér. A forint-devizapiac a legkisebb az összehasonlító csoportban, nagyjából fele a lengyelnek, harmada a dél-afrikainak és negyede a töröknek. Míg a forint forgalmának nagyságrendileg 10 százaléka zajlik Magyarországon, addig Dél-Afrikában ez az arány 25 százalék, Lengyelországban és Törökországban pedig 13 százalék körüli.