Míg a hazai piac tekintetében a bankok által az MNB-hez naponta eljuttatott devizapiaci ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatásból lehet tájékozódni, addig a teljes nemzetközi forint-devizapiac nagyságrendjéről csak korlátozott információk állnak rendelkezésre. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) háromévente publikálásra kerülő felmérése ad képet a kérdéses piac méretéről, amely az egyedüli, globális piacokat is lefedő, statisztikai alapon nyugvó felmérés a devizapiacokról.
A 2016 szeptemberében kiadott friss riport alapján (ez a 2016. áprilisi nemzetközi devizapiaci helyzetről szolgál információval) a forint-devizapiacra két fontosabb megállapítás tehető. Egyrészt 1998 óta a teljes forint-devizapiac dinamikus növekedést mutatott, míg 2016-ban jelentős forgalomcsökkenés látszik. 2016. áprilisban a napi átlagos forint-devizaforgalom 16 milliárd dollárt tett ki, ami a 2013-ban mért 23 milliárd dollártól, de a 2010-ben látott 17 milliárd dolláros napi átlagos forgalomtól is elmarad. A forint-devizaügyletek nemcsak nominálisan mutatnak mérséklődést, de a teljes piaci részesedésben is csökkenés látszik: a valamivel 0,4 százalék feletti szintről 0,3 százalékra csökkent a forinttal szembeni devizaügyletek teljes nemzetközi devizapiaci részaránya.
Másrészt a hazai piacon lebonyolított forint-devizaügyletkötések trendszerűen csökkentek 2007. óta, azaz az üzletkötések fokozatosan a nemzetközi OTC-piacokra terelődhettek. A 2016. áprilisra vonatkozó BIS-adat alapján a teljes forint-devizaforgalomnak a hazai pénzpiacok nagyságrendileg a 10 százalékát adják. Ez az arány viszont 2013-hoz viszonyítva nem változott érdemben, azaz a hazai devizapiac relatív pozíciója nem csökkent.
Ügylettípus szerinti bontás alapján a forint-devizapiacon a teljes nemzetközi devizapiachoz hasonlóan az azonnali ügyletek (spot), valamint a devizacsere-tranzakciók (FX-swap) adják a forgalom nagy részét. A forint-deviza- és a teljes nemzetközi devizapiacra emellett egyaránt jellemző, hogy a kereskedés nagy része továbbra is dollárban zajlik. A forint-devizaügyleteknek összességében csupán 30 százalékát adják az euróval szemben kötött forintügyletek.
A legnagyobb mértékben, több mint 500 milliárd forinttal, a forinttal szembeni spotpiaci devizaügyletek napi átlagos forgalma csökkent. A forint-devizaspotügyleteken belül pedig még ennél is erősebben, több mint felére estek az euróval szembeni forint tranzakciók. A forint-euró spotpiaci forgalom-visszaesésben szerepe lehetett, hogy 2016. január végétől április végéig átmenetileg visszaesett a külföldiek forint elleni spekulatív tevékenysége. Az FX-swap piaci forgalomcsökkenést pedig elsősorban az magyarázhatja, hogy a forintosítás és a külföldiek forint-állampapírállományának csökkenése nyomán csökkenhetett a kereslet a forinttal szembeni swapügyletekre.
A magyar kockázati megítélés az elmúlt években jelentősen javult, ami nemcsak a hazai CDS-felár és a magyar devizakötvényhozam-felárak csökkenésében, hanem a forintárfolyam volatilitásának mérséklődésében is tükröződött. Míg 2012 közepéig gyakorlatilag együtt mozgott a BRIC-országok és a régiós devizák euróval szemben számolt implikált volatilitása, addig az elmúlt időszakban szétnyíltak a mutatók. A forint-devizapiac forgalmának csökkenésében tehát szerepet játszhat, hogy a forintban felvett spekulatív pozíciókkal a korábbiaknál kisebb mértékű nyereség érhető el, és így a spekulatív tőke a nagyobb volatilitással rendelkező és a nemzetközi folyamatoknak jobban kitett devizák felé fordult.
Meg kell jegyezni azonban, hogy mivel háromévente egy-egy hónap átlagos napi forgalmát összesíti a riport, az év többi részében igen eltérő képet ad a devizapiac. Az MNB saját adatforrásai alapján a hazai FX-swappiacon 2016 áprilisában átmenetileg az éves átlagnál jóval kevesebb ügyletet kötöttek a piaci szereplők, majd az áprilisi mélypontot követően jelentősen élénkült ez a piaci szegmens.
A forint-devizapiac megítélése szempontjából a releváns összehasonlítási csoport az egy üzletkötői csoport (FX-desk) által közösen kereskedett devizák szerint vagy makrogazdasági folyamatok alapján állnak össze. Az elmúlt években a devizapiaci üzletkötők a forintot jellemzően a lengyel zlotyval, a török lírával, illetve a dél-afrikai randdal kezelik együtt. Ebben a csoportban hasonló részarányt mutatnak az egyes ügylettípusok, azonban a piacok nominális értéke jelentősen eltér. A forint-devizapiac a legkisebb az összehasonlító csoportban, nagyjából fele a lengyelnek, harmada a dél-afrikainak és negyede a töröknek. Míg a forint forgalmának nagyságrendileg 10 százaléka zajlik Magyarországon, addig Dél-Afrikában ez az arány 25 százalék, Lengyelországban és Törökországban pedig 13 százalék körüli.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.