Hazautalások: baj lehet-e a Brexitből?

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és az általuk keresett jövedelem, ami makrogazdasági szempontból két csatornán keresztül is fontos szerepet tölt be. Egyrészt a belföldi fogyasztáson és beruházáson keresztül hozzájárul a gazdasági növekedéshez, másrészt a gazdaság külső finanszírozási képességét is növeli. Az Egyesült Királyságban június 23-án lezajlott népszavazást követően számos elemzés kockázatként kezelte a külföldön dolgozó magyarok hazautalásainak kérdését, de a külföldiek munkavállalására vonatkozó szabályok esetleges szigorodásának nem lenne jelentős hatása a fizetési mérleg egyenlegére Magyarországon.

Az átmenetileg külföldön dolgozók (egy évnél rövidebb ideig) a fizetési mérleg szerint hazai rezidensnek számítanak, és az általuk külföldön kapott teljes munkabér megjelenik a fizetési mérlegben. Ennek a munkabérnek ugyanakkor csak egy része viselkedik hazautalásként, ami viszont – mivel két rezidens szereplő közötti tranzakció – számszakilag nem jelenik meg a fizetési mérlegben. Ezzel szemben a tartósan (egy évnél tovább) külföldön dolgozó munkavállaló a fizetési mérleg alapján már nem rezidensnek számít. Ennek megfelelően az általa kapott munkabér nem jelenik meg a fizetési mérlegben. Azonban, ha egy ilyen munkavállaló jövedelmének egy részét hazautalja, úgy ez a hazautalás (nem rezidens és rezidens szereplő közötti pénzmozgás) már javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét.

A hazautalások 2015-ben tovább bővültek, és mintegy 3,6 milliárd eurót tettek ki. Ennek hatását a fizetési mérleg egyenlegében mintegy 0,8 milliárd euróval mérsékli a Magyarországon dolgozó külföldiek hazautalása és munkabére. Összességében tehát a hazautalások és külföldi keresetek tavaly mintegy 2,8 milliárd euróval javították a külső finanszírozási képességet.

Az átmeneti munkavállalás szempontjából a magyar munkavállalók számára – a jövedelmek alapján – Ausztria és Németország a legvonzóbb, ahol a munkabérek 2015-ben mintegy 2,3 milliárd eurót tettek ki, ami az összes külföldi kereset (3 milliárd euró) háromnegyedét jelenti. Az átmeneti külföldi munkavállalás mértéke Németországban és Ausztriában 2011-et követően indult jelentős bővülésnek, amikor feloldották az utolsó, magyarok munkavállalását korlátozó szabályokat. Ezen országok népszerűsége feltehetően földrajzi közelségükhöz köthető.

Az adatok alapján az átmeneti külföldi munkavállalás szempontjából az Egyesült Királyságban keresett bérek összege nem nevezhető különösen jelentősnek. Az Egyesült Királyságban 2015 során ugyanis csak mintegy 200 millió euró értékben kaptak munkabért átmenetileg külföldön dolgozó magyar munkavállalók, ami az összes külföldi munkabér mindössze 7 százalékát teszi ki.

Az Egyesült Királyságból hazautalt jövedelmek értéke 2014-ben mintegy 160 millió eurót tett ki, ami az összes hazautalás 30 százaléka. A hazautalások szempontjából ezzel az egyik legjelentősebb országnak számít, azonban érdemes megjegyezni, hogy korábban nagyobb súllyal rendelkezett, ami az elmúlt évek során fokozatosan mérséklődött.

Ahogy az átmeneti munkavállalásnál is tapasztaltuk, úgy a hazautalásoknál is elmondható, hogy Németország szerepe az elmúlt években fokozatosan emelkedett, és 2013-ra az innen hazautalt jövedelmek értéke már meghaladta az Egyesült Királyságból érkezőket. 2014-ben pedig a Németországból hazautalt jövedelmek értéke már több mint 220 millió eurót tett ki, míg az Egyesült Királyságból 160 millió eurót utaltak haza.

Az Európai Unióhoz 2004-ben és azt követően csatlakozó országokban figyelhető meg, hogy a külföldi jövedelmek és hazautalások érdemben hozzájárulnak a folyó fizetési mérleg egyenlegéhez. A régebbi tagországokra ezzel szemben általában nettó kifizetés jellemző – ez alól csak néhány kivétel adódik, például Franciaország, ahol az átmeneti külföldi munkavállalásból (főként Luxemburgból, Belgiumból és Németországból) származó jövedelmek növelni tudják az egyenleget. Érdemes még megemlíteni Spanyolország és Portugália példáját is, ahol a válság következményei is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a hazautalások kismértékben, de növelik a gazdaság külső egyensúlyi pozícióját. Végül Luxemburg az unión belüli fontos szerepe és mérete miatt is GDP-jének több mint 18 százalékát az ingázó külföldi munkavállalóknak fizeti ki. Magyarországot tekintve különösen az átmenetileg külföldön munkát vállalók jövedelme jelentős, és a gazdaság méretéhez viszonyítva viszonylag jelentősnek mondható a külföldi jövedelmek és hazautalások mértéke, mivel ennek egyenlege csak három uniós országban magasabb. Ezek Bulgária, Lettország és Horvátország.

Összefoglalásként elmondható, hogy a magyar munkavállalók külföldi bérei és hazautalásai jelentősen javítják a fizetési mérleg egyenlegét. A külföldi béreken és hazautalásokon belül az Egyesült Királyság kevésbé jelentős, mint Ausztria vagy Németország – a külföldön dolgozók bérei és hazautalásai 2014-ben meghaladták a 3,5 milliárd eurót, míg az Egyesült Királyságból származó jövedelmek és hazautalások mértéke mindössze 0,35 milliárd eurót tett ki, ami a teljes összegnek mintegy 10 százaléka. A munkavállalás szabályainak szigorodása esetén csökkenhet az ott dolgozó külföldiek száma, ugyanakkor ez az eddig megjelent nyilatkozatok alapján vélhetően nem lesz jelentős. Másrészt a kilépés következtében a font leértékelődése miatt is mérséklődhet az Egyesült Királyságból hazautalt jövedelmek mértéke, azonban, mint azt bemutattuk, az innen származó keresetek és hazautalások az összes értéknek relatíve kis részét teszik csak ki. Így elmondható, hogy a külföldi kereseteket és hazautalt jövedelmeket tekintve az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból várhatóan nem jár majd jelentős hatással Magyarországra nézve.