Nyugatra fókuszál az ukrán külkereskedelem - interjú az ukrán nagykövettel

Hogyan teljesít az idén az ukrán gazdaság, amelynek működését az Oroszországgal kialakult konfliktus is nehezíti?
– Ukrajna jelenleg területe 7 százalékához nem fér hozzá, GDP-jének 20 százaléka esett ki a keleti részén folyó harcok és a Krím ideiglenes megszállása miatt. Ennek ellenére várhatóan 1 százalékkal mégis nő idén a GDP-nk, jövőre további 3 százalékot tervezünk és
3 százalék alatt tartanánk a költségvetési hiányt is. Miközben az orosz agresszió ellen harcolunk, reformokat vezetünk be az uniós társulási szerződés szerint, hogy átvegyünk az EU szabványait.

Hogyan tükröződnek e feladatok az ország új költségvetésében, terveiben?
– A prioritás a védelmen van, a költségvetés 5 százaléka, ezen belül 3 százalék a hadseregre megy. Emellett az energetikán, az energiahatékonyságon, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, az oktatás, a kultúra és az egészségügy fejlesztésén van a hangsúly. Új gáztörvényünket az Európai Bizottság nagyra értékelte, és dolgozunk az állami Naftogaz reformján.

Mikorra várható Ukrajna uniós tagsága?
– Pontos, kitűzött dátum nincs, de világossá tettük, hogy ez a külpolitikánk legfőbb célja. Most a legfontosabb a reformok megvalósítása, hogy alkalmassá váljunk a tagságra. A társulási szerződés alapján konkrét akciótervet állítottunk fel, és létesítettünk egy új miniszterelnök-helyettesi posztot az uniós és az euroatlanti integrációs ügyek kezelésére. Az uniós csatlakozás tehát nem csak külpolitikai kérdés, arról is szól, mi folyik az országban.

Ukrajna milyen külföldi pénzügyi segítséget kapott a katonai konfliktus kezdete óta?
– Partnereinktől 787 millió dollár humanitárius segély érkezett. Bő 300 millió dollár az ENSZ-től, több mint 270 millió az EU-tól és 135 millió az USA-tól. Fő nemzetközi pénzügyi partnerünkkel, az IMF-fel 2015-ben 17,5 milliárd dolláros hitelcsomagról állapodtunk meg. Eddig 5 milliárdot, majd 1,7 milliárd dollárt hívtunk le, szeptemberben pedig megegyeztünk újabb egymilliárdról. Mindez pozitív jelzés a világ felé, mert azt mutatja, hogy lehet velünk tárgyalni, üzletet kötni, megbízható és hitelképes partnerek vagyunk.

A jó partnerség megmutatkozik a külföldi működő tőke beáramlásában is?
– Jelenleg 45 milliárd dollárnyi külföldi beruházásunk van, tavaly 3,7 milliárd érkezett, az idén, hét hónap alatt 2 milliárd. A tendencia nem rossz. A működő tőke főleg ciprusi, hollandiai és németországi vállalatoktól jön. Sajnáljuk, hogy miközben Hollandiával jók a gazdasági kapcsolataink, az ottani tavaszi népszavazás negatív eredményt hozott Ukrajna társulási szerződéséről, amelyet előzőleg már minden ország ratifikált, beleértve Hollandiát is. A pénzt főleg a fejlett területek vonzották: 30 százalék jutott az iparra, 27 százalék a banki, a pénzügyi és a biztosítási szférába. A tavasszal félmilliárd dollárból indított biogáz-beruházást Ukrajnában a Spring brit cég, energetikánkban ez lett az eddigi legnagyabb beruházás.

Lendítene a külgazdasági kapcsolatokon az ukrán állampolgárok uniós vízummentessége is. Ez hol tart?
– Az Európai Parlament illetékes bizottságai támogatják a vízummentességet. Most a tagállamok minisztereinek és az Európai Parlamentnek kell meghozni a döntést. Nagyon hálásak vagyunk Magyarország támogatásáért e kérdésben.

Hogyan alakul Ukrajna árucsere forgalma?
– Oroszország már 2013-ban is korlátozta az árucserénket azért, hogy ne írjuk alá az uniós társulási szerződést. 2013-as orosz árucsereforgalmunk 38 milliárd dollárt tett ki, a tavalyi csak 12 milliárdot, ami a teljes árucserénknek már csak a 16 százaléka volt a korábbi 42 százalék után. Az idei forgalom 8-9 milliárdosra várható. De nem is ez az orosz agresszió okozta fő fájdalom, hanem a 10 ezer ember halála, a 22 ezer ember megsebesülése és az, hogy 1,8 millióan váltak belső menekültté. Oroszországi kivitelünk korlátjai miatt az EU felé fordultunk. Mára az unió a fő kereskedelmi partnerünk, oda irányul a kivitelük 33 százaléka, és onnan származik a bevételünk 41 százaléka.

Ukrajna egy ideje nem vásárol orosz gázt. Mi e téren a jövő?
– Már több mint tíz hónapja egyáltalán nem veszünk gázt Oroszországtól. A közvetlenül vásárolt orosz gáz drágább, mint amihez más úton jutunk. Magyarország segített azzal, hogy lehetővé teszi területén keresztül a gázimportunkat, mert ez az energiafüggetlenségünk egyik legszilárdabb pontja. Ebből az irányból 2014 óta másfél milliárd köbmétert importáltunk. A napi maximum 16,8 millió köbméter lehet, ebből jelenleg 6-7 millió köbmétert használunk ki. Költségvetésünkben nagy hangsúlyt fektetünk a gáz hatékonyabb felhasználására is.

Tart-e attól, hogy 2019 után Oroszország nem tranzitál gázt Ukrajnán keresztül?
– Az ukrajnai és más tranzit kiszorítására lefektetendő Északi Áramlat 2. és Török Áramlat vezetékre csak politikai okból van szükség, ráadásul drágábban is érkezne rajtuk a gáz, mint Ukrajnán keresztül. Még a meglévő tranzitlehetőségek sincsenek kihasználva teljes mértékben. A legbiztosabb út Ukrajnán keresztül vezet. A rajtunk átmenő tranzit a kelet-közép-euró­pai országok érdeke is. Egyébként a stockholmi békéltető bíróságon már folynak a meghallgatások azokban a perekben, amelyeket a Naftogaz indított a Gazprom ellen az Ukrajnának eladott gáz túlárazása és a tranzitdíjviták miatt.

Hogyan jut elég szénhez Ukrajna, mióta harcok dúlnak legfontosabb bányavidékein?
– A 120 állami szénbányából csak 35-höz férünk hozzá, tehát importálnunk kell. Igyekszünk az erőművek hatékonyságát javítani, jobban támaszkodunk az atomerőműveinkre, és közel 66 millió dollárnyi összeget költünk 2017-ben a bányák üzemeltetésére, modernizálására. A megszállt területeken lévő bányákból néhányat működtetnek, ezek szenét Oroszországba is kiviszik. Több kelet-ukrajnai gyárat leszereltek, és szintén Oroszországba szállították őket. A Krím ideiglenes megszállása még nagyobb veszteség. Állami gyárak, repülőterek, katonai létesítmények, múzeumok, fekete-tengeri szénhidrogén-lelőhelyek kerültek ki az ellenőrzésünk alól. Ezeket nemcsak visszaszerezni akarjuk, hanem kártérítésre is igényt tartunk Oroszországtól. Eddig öt pert indítottunk. Szakértők szerint az elszenvedett kárunk meghaladja a 100 milliárd dollárt. A pereskedés hosszadalmasnak ígérkezik, de ez a helyes út. Az orosz–ukrán nukleáris kapcsolatok viszont zavartalanok, igaz, jelenleg is tárgyalunk az USA-val ottani fűtőelemek vásárlásáról, hogy ne függjünk az orosz szállításoktól.

Milyen fejlődési lehetőségeket lát a magyar–ukrán gazdasági kapcsolatokban?
– Jóval többet látok, mint amennyit kihasználunk belőle. Magyarország, szomszédként, uniós és NATO-tagországként is fontos számunkra. Ugyanakkor tavaly 17 százalékkal 2,5 milliárd dollárra esett az áruforgalmunk, az idén júliusig további 28 százalékkal 1,1 milliárdra zsugorodott. Most a mezőgazdaság ígér új lehetőséget, Ukrajnában érdeklődnek az új borászati technológiák iránt is. Meghívtuk Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, és októberben Harkovban, novemberben Debrecenben lesz magyar–ukrán üzleti fórum. Ukrán cégek vegyes vállalatokat is szívesen alapítanának magyarokkal. Ígéretes az együttműködésünk a gépgyártásban és az energetikában. A két miniszterelnök legutóbbi tárgyalásain a határ melléki infrastruktúra fejlesztéséről is beszélt, ezekhez már keressük a forrásokat. Ukrajnában gyorsan fejlődik az IT-ipar, tavaly már 2,5 milliárd dollár értékben exportált. Ez adta a GDP-nk 3 százalékát, és vonzza a külföldi befektetéseket is.