Újból nő a Mol hazai termelése
Évek óta csökken a Mol hazai szénhidrogén-bányászata, ráadásul esik az olaj és a gáz ára is. Milyen folytatás várható? Hogyan illeszkedik a társaság
e tevékenysége a nemrég bejelentett hosszú távú stratégiába?
– Még mindig itt vagyunk, és mosolygunk, pedig az olaj hordónkénti ára 40-50 dollár körül mozog a négy évvel ezelőtti, 100-110 dollár után. Mivel az üzleteinket nagyon érzékenyen, szinte 99 százalékban érintik e piaci folyamatok, az egyetlen lehetőségünk, hogy azokra jól reagáljunk. Meg is tettük: hoztuk a teljesítményt árbevétel, EBITDA és termelési oldalról is, pedig jó néhány mezőnk már túllépett a nyugdíjkorhatáron. Stratégiai célunk, hogy ezt a jövedelmezőséget továbbra is fenntartsuk, azaz hordónkénti 50 dolláros vagy alacsonyabb szinten is önfinanszírozók, fenntarthatók legyenek és értéket teremtsenek mezőink. A magyarországi upstream továbbra is 40 százalékát teszi ki a csoportszintű termelésnek, az önfinanszírozás mellett pedig jelentős készpénzt is termel a csoportnak.
Ezt mivel érték, illetve érik el?
– 2015 második felében kútról kútra haladva felgyorsítottuk a hozamnövelő műszaki beavatkozásokat. Mindezt úgy, hogy a fajlagos hordó-olajegyenértéknyi költségeket csoportszinten 6 dolláros szintre csökkentettük, amelyhez a magyarországi hatékonyságjavító intézkedések is hozzájárultak. Így összességében költségeink még bőven a versenyképes sávban vannak. Ez összhangban van hosszú távú stratégiánkkal is, ahol a cél a versenyképes, egy számjegyű közvetlen termelési költségünk megtartása. Ez azért is nagy eredmény, mert földrajzilag szétszórt, 900-950 termelő kúttal, számos felszíni technológiai egységen érjük ezt el.
Folytatható-e a megkezdett hazai termelésnövelés?
– Óriási eredmény lesz, ha a következő néhány évben meg tudjuk tartani a 2016-ban elért szintet. A napi 44-45 ezer hordónyi termelésünk ugyanis szétszórtan elhelyezkedő mezőkről származik, és az alapvető tendencia a lelőhelyek lassú kimerülése.
Mennyi pénz jut a hazai upstream beruházásokra a csoport következő ötéves tervén belül?
– A Mol-csoport stratégiai tervei szerint kétmilliárd dollárt meghaladó értékben valósít meg organikus tőkeberuházásokat 2017 és 2021 között. Ebből jelentős összeg jut Magyarországra, amely körülbelül azonos arányban oszlik meg a kutatás, a mezőfejlesztés, valamint a termelés optimalizálása között.
Mennyire befolyásolja az ön által irányított terület munkáját
a szabályozási környezet?
– A két fő szabályozási tényező a bányajáradék nagysága és a gázárszabályozás, mert a kitermelt gáz egy részét a szabályozott piacon kell eladnunk. A termelési célok elérése érdekében kutatási koncessziós pályázatokon indulunk, ezeknél ugyancsak fontos a szabályozás. Eddig három koncessziós pályázat zárult le, a negyedik most folyik, az év végére várható eredményhirdetés. A koncessziók terén nemrég enyhültek a feltételek, például 19 százalékról 16 százalékra csökkent a bányajáradék minimális mértéke. Igaz, a licitálás során ezt emelnünk kell, ha meg akarjuk nyerni a koncessziós jogot. Kedvező az is, hogy a bányajáradék mértéke 2 százalékra esett a nem hagyományos olaj- és gáztermelés esetében, hiszen ez a hagyományosnál sokkal drágább tevékenység.
Nem hagyományos szerkezetből hoz fel gázt a Mol?
– Igen, Berettyóújfalunál, mintegy 3500 méter mélységből, de csak kis mennyiséget.
Melyek most a Mol fő hazai olaj- és gázlelőhelyei?
– Olajból kettő is van: a belföldi éves termelés harmada az algyői mezőről jön, a másik harmada a Budapesthez viszonylag közel lévő paleogén medencéből. Az utóbbi kútjainak napi hozama sokkal nagyobb, ezért ott kevesebb kút is elég. Gáz esetében szintén Algyőn és annak közelében van jelentős termelésünk, ez adja az országos termelésünk 40 százalékát. Másik 40 százalék az ország keleti térségeiből származik. A hazai lakossági gázfelhasználás ötödét, az olajfelhasználásnak pedig a tizedét termeli a Mol Magyarországon.
A most folyó pályázaton mely mezőkre jelentkezett be a Mol?
– Szerte az országban több helyen. Keleten és nyugaton is találtunk olyat, amelyekre érdemes lehet odafigyelnünk. Hosszú távú stratégiánk miatt fontos, hogy újabb és újabb kutatási lehetőségekkel rendelkezzünk, mert pótolnunk kell a kitermelt volument. Most nyolc blokkban van száz százalékunk. Ebből négyhez korábban még állami jogadományként, a másik négyhez pályázaton jutottunk hozzá.
Ugyanakkor már helyi versenytársaik is vannak.
– Igen, egy ideje stabilan két-három cég is nyer koncessziókat, kutatnak, esetenként termelnek is.
Mi a sorsa a Mol által felhozott olajnak és gáznak?
– Az 1998 előtt üzembe helyezett kutak gázát, vagyis a hazai termelésünk mintegy 60 százalékát fel kell ajánlanunk az egyetemes szolgáltatás számára. Ennek alacsonyabb a bányajáradéka, de kisebb is az árbevételünk rajta. Ugyanakkor a szabályozás ügyel rá, hogy – mivel tőzsdecégként profitérdekeltek vagyunk – a költségeink éppen fedezve legyenek.
Ha még sincs meg a költségfedezet, a Mol bezárhatja ezeket a kutakat?
– Igen, de erre nem kell hogy sor kerüljön. Amikor az állami féllel tárgyalok, mindig hangsúlyozom, hogy szükségünk van a költségeink fedezésére. A felhozott gáz 40 százaléka csoporton belül kel el, saját felhasználási célra a Dunai Finomítóban vagy éppen a Mol Petrolkémia üzemeiben. Az olajunk egészét átveszi a Mol százhalombattai Dunai Finomítója.
Van-e határ menti termelési együttműködése a Molnak?
– Éppen most aktuális a Dráva folyó mentén elterülő Zaláta-Dravica földgázmező fejlesztési koncepciójának közös kidolgozása. A mezőt az INA-val közösen kutattuk és fedeztük fel.
Új nemzetközi mérőállomás Fényeslitkén
A Mol 2,1 milliárd forintból új nemzetközi mérőállomást, 180 millió forintból pedig kőolajelemző labort telepített Fényeslitkén. A Barátság II. kőolajvezeték magyarországi átvételi pontján, a fényeslitkei szivattyúállomáson üzembe helyezett létesítmények egyaránt megfelelnek az uniós direktíváknak ésaz orosz szabványoknak. A fejlesztés révén a felek által hitelesített mérésügyi rendszer jött létre, az akkreditált laborban
pedig sokkal szerteágazóbb vizsgálatoknak lehet alávetni a beérkező kőolajat a Mol közleménye szerint. Az új egység a több mint negyvenéves korábbi állomást váltja fel. A Mol kőolajimportjának 80 százaléka, azaz évente mintegy 5,5 millió tonna érkezik Oroszországból – Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül – Fényeslitke érintésével a társaság százhalombattai finomítójába.
az orosz szabványoknak. A fejlesztés révén a felek által hitelesített mérésügyi rendszer jött létre, az akkreditált laborban
pedig sokkal szerteágazóbb vizsgálatoknak lehet alávetni a beérkező kőolajat a Mol közleménye szerint. Az új egység a több mint negyvenéves korábbi állomást váltja fel. A Mol kőolajimportjának 80 százaléka, azaz évente mintegy 5,5 millió tonna érkezik Oroszországból – Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül – Fényeslitke érintésével a társaság százhalombattai finomítójába. Szakál Tamás Fotó: Szabó Miklós -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.