Az Európai Unió számtalan eszközzel igyekszik elérni azt, hogy a tagországok széles sávú internetlefedettsége növekedjen, sőt elérje a 100 százalékot. Hazánkban 2,65 millió vezetékesinternet-előfizetés létezik (lakossági és vállalati egyben), amelynek kevesebb mint kétharmada 30 Mbyte/sec feletti (ennél gyorsabb számít széles sávúnak). Egy másik figyelemre méltó adat szerint a háztartások 6 százaléka számára semmilyen vezetékes internet-hozzáférés nem érhető el. A teljes internetpenetráció, amelybe mindenfajta internet-hozzáférést beleszámítanak – három hónapos időtávon akár csak egyszeri alkalmat –, Magyarországon a lakosság esetében 73 százalék, miközben az EU-átlag 79 százalék. A vállalatok tekintetében hazánkban 90, az unióban 95 százalék.
A teljes széles sávú lefedettséget tűzi ki célként „az európai digitális menetrend”, illetve ebbe a fősodorba illeszkedik az unió egyik irányelve is, amely többek között kimondja, hogy a közműhálózatokat kötelező megosztani széles sávú internethálózatok fejlesztésének céljából. A szabályozó célja ezzel az, hogy az újrahasznosítás elve mentén – a már meglévő közműhálózatok (például villamosenergia-hálózat, szennyvízhálózat stb.) felhasználásával a széles sávú hálózatfejlesztések olcsóbban és gyorsabban valósuljanak meg. A legnagyobb költségtétel és leginkább időigényes feladat ugyanis a földmunka, amely így elkerülhető. Az irányelvet az idei év közepétől beillesztették a magyar jogrendbe is.
Mindettől egyrészt az várható, hogy az eddig gazdaságosan el nem érhető területeken is megéri majd a telekommunikációs szolgáltatóknak hálózatot fejleszteni (előzetes becslések alapján minimum 30 százalékkal olcsóbban építhető ki így a hálózat), így a széles sávú lefedettség növelése az elsődleges szempont. Másfelől a meglévő helyi szolgáltatói monopóliumok esetében verseny alakulhat ki. Bár a telekommunikációs szolgáltatók közötti hálózatok megosztása eddig is nyitott volt vállalatok számára, a cégek árazási politikája miatt ez a gyakorlatban mégis relatíve ritkán fordult elő. Az új jogszabályi környezetben viszont ott is kiépíthetővé válik a konkurens hálózat, ahol eddig nem érte meg a szolgáltatóknak a magas infrastrukturális költségek miatt. A verseny fokozásával ráadásul az árak is mérséklődhetnek.
A fejlesztések tervezéséhez a telekommunikációs szolgáltatóknak szükségük van a közműhálózatokat leíró információkra, amelyek eddig szigetszerűen, közműszolgáltatónként álltak rendelkezésre. Eddig közműegyeztetés keretében tudtak a cégek tájékozódni, most viszont már nemcsak a hálózatot, hanem a naprakész hálózati információkat is kötelező megosztani, és erre a 21. századnak megfelelő online felület áll a szolgáltatók rendelkezésére. Így tehát a telekommunikációs szolgáltatónak most azt a feladatot kell megoldania, hogy a hirtelen rendelkezésre álló információs tömeget hogyan, milyen módszertannal aknázza ki.
Szerencsére erre is létezik megoldás: az adatok birtokában geolokációs eszközökkel a szolgáltatók térképen ábrázolhatják a saját hálózatukat éppúgy, mint a versenytársakét, felpakolhatják rá a releváns közműhálózatokat és a potenciális ügyfeleket. Így kiderül, hogy a villamosenergia-hálózatot igénybe véve hol érdemes széles sávú hálózatot kiépíteni.
A folyamat nyertese elsősorban az a fogyasztó, aki így bekapcsolódhat az információs társadalomba széles sávú hálózaton keresztül. Nyertese továbbá az, aki a korábbi egyetlen szolgáltató helyett több közül is választhat, így jó esetben a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel kaphatja meg a szolgáltatást. Az a telekommunikációs szolgáltató is jól jöhet ki a dologból, amelyik növelni tudja az ügyfélbázisát, valamint az, amelyik elsőként tud nyitni a lefedetlen területeken, illetve amelyik már gazdaságosan be tud lépni eddig érinthetetlennek tűnő, versenytárs által lefedett zónákba.
Az új jogszabályi környezet tehát olyan lehetőséget teremt, amely jelentős mértékben felforgathatja a hazai telekommunikációs piacot, ráadásul egy egyöntetűen elfogadott, minden fogyasztó számára elérhető széles sávú internetlefedettség biztosításának céljából. Ezt a lehetőséget a telekommunikációs szolgáltatók egy része eddig még nem ismerte fel kellőképpen, pedig teendő akad bőven, mind a szükséges adatbázisok felállításának, elemzési módszertanok kifejlesztésének, mind a szükséges közműszolgáltatói kapcsolatok kiépítésének terén. Mindezzel jó esélyt kapunk arra, hogy az internetelérés Magyarországon a következő években elérje az EU átlagát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.