Az elmúlt években jelentős változások történtek a magyar munkaerőpiacon. Számottevően emelkedett az aktivitás, mégpedig úgy, hogy a munkaerőpiacon jelen lévő népességben folyamatosan csökkent a munkanélküliek, miközben egyre nőtt a foglalkoztatottak aránya. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei második negyedévben 4,4 millióra emelkedett a hazai foglalkoztatottak létszáma, ezen belül 4,1 millióan a magyarországi elsődleges munkaerőpiacon találtak munkavállalási lehetőséget. Az utóbbi időben kedvező irányban változott a foglalkoztatottság intézményi szerkezete. Míg a 2010-es évek elején elsősorban a közmunkaprogramok expanziója táplálta a foglalkoztatottság bővülését, addig a közelmúltban már alapvetően a hazai elsődleges munkaerőpiac ösztönzi a magyarországi foglalkoztatást.
A hazai munkanélküliségi ráta immár kevesebb mint 4,5 százalék, és az utolsó években praktikusan az ország minden régiójában, valamennyi korosztályban és iskolai végzettség szerinti típusban csökkent az állástalanság. Ez a helyzetkép sok tekintetben kedvező, ugyanakkor arra is utal, hogy a hazai munkaerőpiac lényegében telítődött, azaz jelenlegi intézményi és szerkezeti keretei között a teljesítőképessége maximumát súrolja.
A munkaerőhiány egyre több vállalkozást érint, de különösen a feldolgozóipari cégeknél súlyos. A konjunkturális felmérések szerint 2017 nyarán már a magyar feldolgozóipari vállalkozások négyötödénél a megfelelő munkaerő hiánya a termelés bővítésének fő akadálya. Négy éve a hazai feldolgozóipari cégeknek még kevesebb mint ötöde jelezte a munkaerőhiányt a növekedés kulcsproblémájának, de a globális pénzügyi válság előtti konjunkturális csúcsponton is alig 40 százalékuk érzékelte ezt érdemi teljesítménykorlátként. E jelenség persze nemcsak nálunk tapasztalható, hanem a közép- és kelet-európai országok zömében is. A cseh és a szlovák, de a lengyel, a bolgár és a román feldolgozóipari cégeknek is egyre nagyobb hányada szembesül azzal, hogy a növekedés húzóágazatának tekintett feldolgozóipar fokozódó munkaerőhiánnyal küzd. A probléma azonban egyértelműen nálunk a legsúlyosabb.
A cseh gazdaságban mindenesetre láthatóan jobb a munkaerőpiaci illeszkedés: Csehországban a magyarnál 5 százalékponttal magasabb, közel 77 százalékos a foglalkoztatottsági arány és 3 százalék alatti a munkanélküliségi ráta, miközben a cseh feldolgozóipari cégeknek csupán 40 százaléka érzékeli úgy, hogy termelését elsősorban a megfelelő munkaerő hiánya miatt nem tudja növelni. Mivel magyarázható a cseh és a magyar munkaerőpiaci alkalmazkodás feltűnő különbsége? Úgy tűnik, ma Csehország sikeresebb mind a négy dimenzióban, ami igazán számít ezen a téren. Először is, jobb a közoktatás minősége, és a képzetlen szülők gyerekeit is jobb eséllyel sikerül foglalkoztatási esélyt adó végzettséggel kibocsátani az iskolapadból. Másodszor, lényegesen jobb a cseh lakosság egészségi állapota: a cseh női és férfi munkavállalók egyaránt mintegy négy évvel többet élnek egészségesen magyar társaiknál. Harmadszor, Csehországban kedvezőbbek az országon belüli munkaerőpiaci mobilitás lehetőségei: jobb a közösségi közlekedés infrastruktúrája és alacsonyabb az ingázás költsége, de kiterjedtebb a bérlakáspiac és alacsonyabb a saját tulajdonú ingatlanokban lakók aránya is. Negyedszer, kedvezőbb a munkaerőpiac demográfiai környezete. Bár a cseh nők termékenységi mutatói csak kismértékben jobbak a magyar arányszámoknál, Csehország ugyanakkor hosszú ideje pozitív nettó bevándorlási egyenleggel rendelkezik. Különösen a fiatal kelet-európaiak körében kedvelt munkavállalási célország, és elgondolkodtató, hogy a nagyobb földrajzi távolság ellenére Csehország az ukrajnai munkavállalók vonzásában is sikeresebbnek bizonyult Magyarországnál. A cseh példában valójában semmiféle csoda sincs. Mégis lehet belőle tanulni: jól mutatja, hogy hosszú távon a szakpolitikai tanulságok számítanak igazán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.