A személyes kiszolgálásra alapoz a Budapest Bank

Hogyan alakult a hagyományosan erős kkv-szegmens az immár állami tulajdonban lévő Budapest Banknál?

Azt kell mondanom, hogy inkább kedvező hatást érzünk azzal kapcsolatban, hogy az állam lett a tulajdonosunk. Az idei második negyedévben a második legtöbb számlát nyitotta meg a Budapest Bank, s 600 milliárd forint fölé emelkedett a hitelállományunk, ez 20 százalékos javulást jelent. A piaci részesedésünk a kkv-hitelezésben (záróállományi alapon) mintegy 8 százalék a lízinggel és a vállalatoknak nyújtott autófinanszírozási szolgáltatásainkkal együtt.

Minek tudható be a kedvező elmozdulás?

Azt gondolom, ma már egyértelmű, hogy magához tért a piac, a vállalatok újra fejlesztésekben gondolkodnak. Ugyanakkor a BB sikerében nagy szerepet játszik, hogy rendkívül jól sikerült az MFB Pontok indulása: a kombinált termékekre hozzánk beadott forrásigények megközelítik a 120 milliárd forintot, ami konzorciumi szinten közel 40 százalékos részesedést jelent a benyújtott hitel- és támogatási igények alapján.

Mennyiben lehet támaszkodni az MFB-hitelre, hiszen mégiscsak egy közvetített termékről van szó?

Az MFB-programot igénybe vevő vállalkozások 60 százaléka új ügyfél. Esetükben módunk és lehetőségünk is van arra, hogy keresztértékesítéssel éljünk. Az érintettek 20 százaléka már számlát nyitott – ha ezen felül is ki tudnánk őket szolgálni, már számottevően tudnánk bővíteni a kkv-portfóliónkat, ami jelenleg sem kicsi.

Mennyire nehezedett meg a verseny annak köszönhetően, hogy minden pénzintézet zászlajára tűzte a kkv-k, ezen belül a kicsik kiszolgálását?

Számunkra nem új ez a piac. Ezért alapvetően bízhatunk a szakmai tudásunkban s abban, hogy az elmúlt évek során olyan termékeket és szolgáltatásokat tudtunk kifejleszteni, amelyek dedikáltan ennek az ügyfélkörnek szólnak. Miután ma már a kkv-k is egyre inkább versenyeztetik a finanszírozókat, s a piacon igazából az árazásban nincs komoly különbség, ezért az válik értékmérővé, hogy hány cégnek tudunk első számú bankja lenni, amihez a személyre szabott kiszolgáláson, aktív kapcsolatokon keresztül vezet az út. Ha a Budapest Bank az első számú bank, akkor jó eséllyel benne leszünk a végső ajánlatadói körben is. Ebben a versenyben pedig, azt gondolom, bízhatunk magunkban – már korábban sem „dobozos” termékekkel akartuk kiszolgálni a kis- és középvállalati partnereket sem.

A nagyobb cégek esetében sorra hallani arról, hogy ha bele is fognak valamilyen fejlesztésbe, annak a forrása rendelkezésükre áll. A kisebbek ugyanakkor a kedvező kamatozású vagy épp az „ingyenhitel” jellegű konstrukciókat keresik, illetve – mondják – ott vannak az EU-pályázatok részben vissza nem térítendő támogatásai. Mennyiben nehezíti meg ez ma a finanszírozók helyzetét?

A Budapest Bank történelmileg a kérdés második felében érintett vállalkozásokkal van inkább kapcsolatban. Ezen cégek esetében pedig elmondhatom, hogy érezzük a változásokat: a gazdaság megélénkült, a cégeknek lépniük kell, ha nem akarnak lemaradni az egyre erősebb versenyben, szóval mind több esetében ott az igény: most kell a finanszírozás. Másrészt pedig valóban látni kell, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben sokan érzik azt, hogy nincs ára a pénznek. Ebben, meglehet, sokszor a realista gondolkodó szerepét kell a banknak betöltenie, és figyelmeztetni a partnert arra, hogy az olcsó pénz is csak akkor jó, ha beruházást segít, vagy épp a tőkeoldal megerősítésére kell gondolni – felélni még az ingyenhitel is drága…

Említette az egyéb szolgáltatásokat. Milyen termékek vannak a BB kkv-ügyfeleinek fókuszában?

Nagyban meghatározza a partnerek igényeit, hogy milyen piacokon működnek – ez még a finanszírozásra is kihat, hiszen a vállalkozások egy részének például az eszközalapú finanszírozás, a lízing sokkal jobban fekszik, mint a fedezet­alapú kölcsönök. A kkv-k által kedvelt fix kamatozású hitelek rövid és hosszú futamidőre egyaránt keresettek, alacsonyabb számlaforgalom vagy tárgyieszköz-fedezet esetén pedig a kezességgel kombinált hitel- és garanciatermékeket javasoljuk ügyfeleinknek. Az egyéb termékek esetében kedvelt a kereskedelemfinanszírozás, illetve – az exportra is termelő vállalkozások esetében – az árfolyamváltás, a fedezeti ügyletek.

A cikk elkészültét a Budapest Bank támogatta.