Visszaszorulóban a WTO szerepe a Trump által indított kereskedelmi háborúban

Tíz évvel a Lehman Brothers csődje után tudjuk, hogy a multilaterális fellépés döntő fontosságú volt annak megakadályozásában, hogy az akkor kialakuló válság még súlyosabbá váljon. Akkor a globális pénzügyi rendszer inogott meg, most pedig a globális kereskedelmi rendszer került veszélybe.

Az elmúlt hetven évben a multilateralizmus jó szolgálatot tett a világnak. Az Egyesült Államok elismerést érdemel azért, mert a II. világháború után lemondott a megtorlásról. Ehelyett élére állt annak a folyamatnak, amely azon három nagy gazdasági szervezet – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO, amelynek elődje az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény [GATT]) – felállításához vezetett, amelyek az alapját képezik a még ma is fennálló nemzetközi gazdasági rendnek. Mindegyik szervezet jelentős mértékben segítette elő a világgazdasági növekedést, de közülük is kiemelkedett a WTO.

A nyitott multilaterális kereskedelmi rendszernek a GATT, majd a WTO égisze alatt történő kiterjesztésével a nemzetközi kereskedelem a II. világháború óta másfélszer gyorsabb ütemben nőtt, mint a globális GDP. A multilateralizmus nem kevésbé fontos ma, mint volt a II. világháborút követő korábbi időszakokban, azonban egyre növekednek a WTO-t érő fenyegetések. Ezek közül is a legnagyobbak a Donald Trump amerikai elnök kormányzata felől érkező kritikák, amelyek a szervezet szabályainak betűjét és szellemét támadják.

A pénzügyi válság egy évtizeddel ezelőtti kitörésekor sokan attól tartottak, hogy az országok új kereskedelmi akadályokat fognak felállítani, mivel ez történt az 1930-as években, majd a háborúk utáni recessziós időszakokban. A kereskedelmi korlátozásokat azonban jórészt sikerült elkerülni, mivel a WTO és a G20 fellépett a multilaterális együttműködés erősítéséért.

A nemzetközi kereskedelem volumene közel sem esett annyira vissza, mint amennyire számítani lehetett volna, és 2011-re ismét elérte a válság előtti szintet. A WTO 164 tagállama elkötelezte magát a nyitott multilaterális rendszer támogatása, valamint a közös szabályok és eljárások mellett, amelyek azt segítik elő, hogy a világkereskedelmi rendszer tovább bővüljön. Ezek a szabályok ugyanazt jelentik a nemzetközi kereskedelem számára, amit az egyes országok kereskedelmi jogszabályai is jelentenek egy adott országban a különböző felek közötti szerződések és tranzakciók esetében.

A WTO szabályai értelmében a nemzetközi kereskedelmi cégekre ugyanaz a nemzeti szabályozás vonatkozik, mint a hazai cégekre. A kormányok nem diszkriminálhatnak más WTO-tagállamokat, vagyis egy adott kereskedelmi partnernek nyújtott kedvezményeket az összes kereskedelmi partnernek meg kell adni. Vámokat csak bizonyos körülmények között lehet alkalmazni, továbbá az állítólagos jogszabálysértéseket a WTO vitarendezési testülete elé kell utalni.

Lényegi fontosságú az a garancia, hogy a kereskedőcégek tisztességes szabályozási és jogi elbánást kapjanak a tagállamok kormányzataitól. A diszkriminációmentesség elve alapvető tantétele a globális kereskedelmi rendszernek annak létrejötte óta. Ezek azok az előírások, amelyek a rendszert valódi multilaterális megoldássá teszik.

A WTO keretrendszerében „a legnagyobb kedvezményben részesülő országok” (most favored nation, MFN) elve lehetővé teszi, hogy a multilaterális kereskedelmi tárgyalások egyenlő felek között történjenek.

Az ilyen tárgyalások révén a feldolgozott termékek átlagos vámtarifája a fejlett országok körében az 1940-es évek végi több mint 40 százalékos szintről 4 százalékra csökkent, ami minden tagállam nagy előnyére szolgál.

A WTO vitarendezési mechanizmusa szintén döntő fontosságú a globális kereskedelemben. Amikor egy ország hatóságai úgy vélik, hogy egy kereskedelmi partner megszegi a közösen megalkotott szabályokat, akkor az ügyet a WTO elé vihetik. A WTO döntőbírói fóruma aztán megvizsgálja mindkét fél érveit, majd büntetést szab ki, ha szükségesnek tartja. Az Egyesült Államok a fórum elé vitt esetek több mint 90 százalékát megnyerte. A mechanikus karórák mozgatórugójához hasonlóan a WTO a globális kereskedelmi rendszer belső hajtóerejeként működik. Nem látható, de nélkülözhetetlen a mechanizmus működtetéséhez.

A WTO, kiemelt fontossága ellenére, visszaszorulóban van. A legközvetlenebb fenyegetés a vitarendezési mechanizmusát éri. Legalább három döntőbírónak kell megvizsgálnia egy-egy panaszt, ám a Trump-adminisztráció blokkolja az új bírák kinevezését, akik azok helyébe lépnének, akiknek lejár a mandátumuk. Amikor már nem lesz határozatképes a testület, nem lehet majd meghallgatni a benyújtott eseteket, és néhány ország büntetlenül elkezdheti megsérteni a WTO szabályait.

A WTO keretrendszerét érő másik súlyos fenyegetés, hogy a Trump-adminisztráció a nemzetbiztonsági okokra való hivatkozást használja diszkriminatív vámtarifáinak igazolására az importált acél- és alumíniumtermékek esetében.

Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államokat nem éri valódi nemzetbiztonsági fenyegetés olyan szövetségesek részéről, mint Kanada vagy Japán, ami azt jelenti, hogy az amerikai vámok egyértelműen megsértik a WTO szabályainak szellemét – és talán a betűjét is. Az amerikai vámok már aláásták a globális növekedést és gyengítették a WTO-t. Egy olyan világban, amelyet nemzetközi ellátási láncok és egyre növekvő összekapcsoltság jellemez, a vas- és acélkereskedelem szükségtelen szétverése nemcsak az exportáló országokban, hanem az USA-ban is a termelés visszaesését fogja okozni. Még veszélyesebb helyzetet idézhet elő, ha a többi ország megtorló intézkedéseket vezet be válaszul az amerikai lépésekre.

Mindenesetre a diszkriminatív vámok szinte biztosan nem segítik elő Trump kinyilatkoztatott célját:

az amerikai külkereskedelmi egyensúlytalanság csökkentését. A folyó fizetési mérleg egyenlege bármely ország esetében a hazai (magán- és állami) megtakarítások és beruházások közötti különbséget jelenti. Hacsak a megtakarítások nem nőnek, vagy a beruházások nem csökkennek, a folyó fizetési mérleg hiányát nem lehet csökkenteni.

A II. világháború óta a világgazdasági növekedés fő motorjának számító nemzetközi kereskedelem aláásására vonatkozó bármilyen törekvés elkerülhetetlenül sokba fog kerülni mindenkinek, beleértve a Trump politikai bázisát jelentő munkásosztályt is.

A nemzetközi közösségnek fel kell lépnie Trumppal szemben, és meg kell erősítenie a nyitott multilaterális rendszer alapelveit, még mielőtt túl késő lesz.

www.project-syndicate.org