BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
környezetvédelem

Értékteremtés befektetéssel

Ahogy a társadalom egyre inkább felismeri, hogy milyen hatással van az életmódunk a minket körülvevő világra, sokan megpróbálnak változtatni a szokásaikon.
2019.06.03., hétfő 17:50

Ahogy a társadalom egyre inkább felismeri, hogy milyen hatással van az életmódunk a minket körülvevő világra, sokan megpróbálnak változtatni a szokásaikon, hogy ezáltal kedvező irányba befolyásolják a folyamatokat. Ezért nem meglepő, hogy ugyanezek az értékek egyre markánsabban megjelennek a befektetési döntésekben is.

Ha a befektetéseinken keresztül az etikusan és fenntarthatóan működő vállalkozásokat támogatjuk (vagy igyekszünk ezek felé az értékek felé terelni őket), akkor olyan portfóliónk lehet, amely nem csupán a személyes értékrendünket tükrözi, hanem jól és felelősségteljesen működtetett vállalatokból áll, így a lehető legnagyobb potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy hosszú távon hozamot termeljen.

A befektetői világban az üzletvitel kapcsán három olyan fő vonalat tartanak nyilván, amelyeken keresztül a befektetők hatást gyakorolhatnak a vállalatokra, és kifejezésre juttathatják az elveiket: ezek a környezetvédelem, a társadalmi felelősség és a vállalatirányítás. E három témakör angol nevéből (environmental, social, governance) áll az ESG rövidítés.

Mivel nincsenek olyan egységes normák, amelyeknek meg kell felelniük a vállalkozásoknak ahhoz, hogy megkapják az ESG minősítést, az eszközkezelőknek maguknak kell eldönteniük, hogyan illesztik bele az ESG-szempontokat a portfóliójukba: tematikus befektetések, esetleg meghatározott részvénykiválasztási folyamat révén vagy akár a vállalatokkal folytatott közvetlen konzultáció útján arról, hogy miben javíthatnának a gyakorlatukon.

Környezetvédelem

A vállalkozások erős hatással vannak a természeti környezetre, kezdve onnan, hogy miként bánnak az értékes erőforrásokkal, például az ivóvízzel, egészen odáig, hogy mennyire környezetbarátok a termékek, amelyeket terveznek. Az ESG-tudatos befektetők szemében pedig mérlegelési szempont, hogy mennyire veszik komolyan a vállalatok a környezet iránti felelősségüket – nem utolsósorban azért is, mert súlyos üzleti kockázatokkal járhat, ha figyelmen kívül hagyják ezeket a megfontolásokat.

Az éghajlatváltozás kétféle hatást gyakorol a vállalkozásokra.

A szélsőséges időjárási jelenségek, a rendkívüli csapadék, a csökkenő vízkészletek és más folyamatok közvetlen fizikai hatással lehetnek az üzletmenetükre. Jó példa volt erre, amikor a közelmúltban Amerika északnyugati részén a sarkvidéki időjárási körülmények miatt az autógyáraknak be kellett zárniuk az üzemeiket, és több ezer légi járatot töröltek.

Másodszor az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának csökkentését célzó jogszabályok, például amelyek nyomán be kellett zárni a széntüzelésű erőműveket, szintén kellemetlenül érinthetik a felkészületlen vállalatokat. Az éghajlatváltozás persze befektetési lehetőségeket is kínál, például a megújuló energiaforrások és az energiatakarékos megoldások kapcsán.

Társadalom

Ahogy az ellátási lánc egyre összetettebbé válik, és az egész világot behálózza, a cégek könnyen elveszíthetik az áttekintést afölött, hogy milyen körülmények között készülnek a termékeikhez felhasznált alapanyagok. Csakhogy ez kockázatos lehet a hírnevükre, a működésükre és a pénzügyi helyzetükre nézve is.

Fotó: Shutterstock

A munkakörülmények gyakran állnak az ESG típusú befektetések középpontjában. A veszélyes vagy kizsákmányoló jellegű munkakörülményekről szóló hírek rossz színben tüntethetnek fel egy-egy vállalatot, és akár az értékeltségükre is káros hatással lehetnek, ám ennek az ellenkezője is igaz: a megítélésük sokat javulhat, ha nagyfokú átláthatóságról és innovatív szemléletű ellátásilánc-menedzsmentről tesznek tanúbizonyságot.

Például az Amazonas-medence a marhahústermelés egyik fontos központja, de errefelé a kényszermunkaerő alkalmazása sem számít ritka jelenségnek. Az ESG-tudatos befektetők az olyan húsüzemeket keresik, amelyek konkrétan kerülik a kényszermunkaerőt alkalmazó farmokról származó húst – például úgy, hogy szorosan együttműködnek a munkakörülményeket figyelemmel kísérő regionális nonprofit szervezetekkel.

Vállalatirányítás

A befektetők számos kellemetlen meglepetéstől megkímélhetik magukat, ha a pénzüket stabil vállalatirányítási módszereket alkalmazó cégekben helyezik el. Az ilyen vállalatok általában hosszú távra terveznek, és olyan vezetőik vannak, akik felelősnek érzik magukat a dolgozókért, a környezetért, a fogyasztókért és a befektetőkért egyaránt. Átláthatóan működnek, fellépnek a korrupció ellen, és méltányos keretek között a befektetőknek is lehetővé teszik, hogy hatással legyenek a döntésekre és a fékek és ellensúlyok cégen belüli érvényesülésére.

A közelmúltban a vállalatirányítással összefüggésben a digitalizálást érintő problémák kerültek az ESG-szemléletű befektetők érdeklődésének homlokterébe. Az, ahogyan a vállalatok az ügyfeleik személyes adatainak kezeléséhez, a netsemlegesség elvéhez, a hírhamisításhoz és egyéb, sokat vitatott kérdésekhez hozzáállnak, sokat elárul a vállalatirányítási rendszerük minőségéről és arról is, hogy milyen kockázatot jelenthet számukra egy új jogszabály megjelenése vagy egy adatvédelmi incidens.

A befektetőknek lehetőségeket is nyújthatnak azok a technológiai cégek és biztosítótársaságok, amelyek megoldásokat kínálnak a kiberbűnözéshez kapcsolódó kockázatokra, vagy amelyek igyekeznek minimalizálni az ilyen kockázatokkal szembeni kitettségüket.

Stratégiák

Ha a befektetési döntésekben érvényesítjük az ESG-megfontolásokat, akkor kiküszöbölhetjük a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelmen kívül hagyó vállalkozások által hordozott kockázatokat, és egyben kihasználhatjuk a megfelelő ESG-megoldásokban rejlő lehetőségeket is. Pozitív és negatív szűréssel mindkét megközelítésmód érvényre juttatható. A befektetési alapok negatív szűrési stratégiával kizárhatnak a portfóliójukból bizonyos ágazatokat, gyakorlatokat vagy termékeket. A leggyakrabban kizárt befektetési lehetőségek a szerencsejátékok, a fegyverek, az alkohol és a dohányipari termékek.

A negatív szűréshez kevesebb elemzői munkára van szükség, ezért legtöbbször a passzívan kezelt alapok alkalmazzák. Egyes befektetési menedzserek átfogó jelleggel is élnek vele, ha el kívánják kerülni a bizonyos gyakorlatokban vagy termékekben (például taposóaknák) fennálló kitettségeket, akár az olyan alapoknál is, amelyeknél amúgy nem érvényesülnek konkrét ESG-megfontolások. Különböző módszerek vannak arra, hogy a befektetési menedzserek megtalálják az ESG szempontjából kimagasló teljesítményt nyújtó vállalatokat. A tematikus megközelítésmód lehetővé teszi számukra, hogy az ESG-vel kapcsolatos problémákra megoldást kínáló lehetőségekbe fektessenek, például a víz- és a hulladékgazdálkodás vagy a megújuló energiaforrások területén.

A csak a téma legjobbjára összpontosító, úgynevezett best-in-class stratégiák az egyes vállalatokat az ESG terén nyújtott teljesítményük alapján rangsorolják, és eszközeiket csak a legmagasabb pontszámot elérőkbe fektetik.

Mindez nem egyszerűen abban nyilvánul meg, hogy kerülik azokat a vállalatokat, amelyeket nem ezen elvek szerint irányítanak: akár közvetlenül is felvehetik a kapcsolatot az egyes vállalatokkal, hogy elmondják nekik, hogyan csinálhatnák még jobban a dolgokat, és ebben ösztönzők révén érdekeltté is teszik őket.

Teljesítmény

Az, hogy hogyan irányítják a vállalatokat, és ezáltal milyen döntéseket hoznak a befektetők, erős hatással lehet a földi életre – már a jelenben, de a jövőben is.

Az ESG-témakörrel kapcsolatban a befektetőket az adatbiztonságtól az éghajlatváltozásig terjedően foglalkoztató témák állandó változásban vannak, ahogy a piaci, társadalmi és természetes környezeti körülmények alakulnak. Ezért az ESG-tudatos befektetéshez a befektetéskezelőknek elkötelezetteknek kell lenniük néhány jól körülhatárolható érték mellett, és állandóan oda kell figyelniük arra, hogy ezek következetesen érvényesülhessenek.

A rendelkezésre álló stratégiák széles spektruma lehetővé teszi a befektetők számára, hogy meghatározzák, miképpen juttathatják leghatékonyabban érvényre a befektetéseikben az értékrendjüket. Eközben természetesen a pénzügyi hozamról sem kell lemondaniuk: az empirikus bizonyítékok azt mutatják, hogy az ESG-szempontok integrálása nem jár együtt a teljesítmény csökkenésével.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.