Így segíthet a technológia a munkavállalókon

Ahogy a technológiai innovációk átalakítják a gazdaságot, a munkavállalók világszerte mindent megtesznek – más országba költöznek, munkahelyet váltanak, vagy vállalkozni kezdenek – azért, hogy esélyük legyen a boldogulásra. A szociális biztonsági hálók azonban jóval lassabban változnak, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók ebben az átmeneti időszakban gyakran igen sérülékeny helyzetbe kerülnek. Mire lesz szükség a védelmükre a jövő munkaerőpiacán?

A McKinsey Global Institute számításai szerint 2030-ra globális szinten akár 375 millió munkavállalónak (a teljes munkaerő-állomány 14 százalékának) kell majd szakmát váltania, hogy a változó munkaerőpiaci igényeknek megfelelhessen.

Továbbá minden munkavállalónak a képzettsége terén alkalmazkodnia kell majd az új helyzethez, ahogy a szakmája átalakul az egyre jobban elterjedő gépek miatt.

Ezen változások megfelelő kezeléséhez a gazdasági mobilitás és a pénzügyi biztonság kombinációjára van szükség, amelyet a szociális biztonsági háló új változata révén lehet megvalósítani. Olyan helyzetet kell kialakítani, amelyben a munkavállalóknak nem kellene aközött választaniuk, hogy vagy kockázatos helyzetbe kerülnek, ahogy foglalkozást váltanak, vagy addig ragaszkodnak meglévő szakmájukhoz, amíg az elavulttá válik, csak hogy hozzájuthassanak a szociális támogatásokhoz. Ahogy a technológia szétzilálja munkájuk kereteit, úgy lehetne biztosítani, hogy védve legyenek olyan szociális juttatások biztosításával, amelyek egész életük során rendelkezésre állnak, függetlenül attól, hogy milyen típusú munkát végeznek.

Néhány országban már felismerték ennek szükségszerűségét. 2015-ben Franciaország létrehozott egy egyéni képzési számlát a magánszektor minden munkavállalójának, s ez a számla a munkaerőpiacra lépéstől a nyugdíjazásig elérhető számukra. Minden alkalmazott egyévnyi teljes munkaidejű foglalkoztatás után 24 órás képzésre jogosult, amíg nem éri el a 120 órás plafont, azután évente 12 órás képzésen vehet részt. Nemrégiben Szingapúr vezette be az egyéni tanulási számlát minden 24 éven felüli állampolgár számára.

A képzéseket jóváhagyott szolgáltatók tartják. Hasonló rendszerekre tettek javaslatot Kanadában, Kínában és Egyiptomban.

A magánszektornak is szerepet kell vállalnia annak biztosításában, hogy minden munkavállaló hozzáférhessen azokhoz az eszközökhöz és szolgáltatásokhoz, amelyekre ahhoz van szükség, hogy elérhessék a pénzügyi biztonságot, és produktívak maradhassanak egész életük során.

Szerencsére ezen a téren is elindultak kedvező folyamatok, néhány startup olyan emberközpontú technológiát nyújt, amely a jövő szociális biztonsági hálóját támasztja alá. Például Franciaországban a Bob Emploi mesterséges intelligenciát és állami adatokat használva személyre szabott elemzést készít a munkakeresőknek a munkaerőpiaci kilátásaikról.

Az e téren való folyamatos előrelépés végett a Mastercard a brit királyi művészeti, ipari és kereskedelmi társaság (RSA) Future Work központjával működik együtt.

Ez a partnerség rámutat, hogy magánpiaci szereplők összefoghatnak, és a munkavégzés új módozatait teremthetik meg technológiájuk és know-how-juk révén.

Közelről látjuk e közös projektek hatását. A Mastercard, az Unilever és a Kenya Commercial Bank partnerségével létrejött Jaza Duka digitális platform 2017-es megalkotása óta segít kiskereskedőknek, hogy hozzáférhessenek a versenyképességükhöz, növekedésükhöz szükséges forgótőkéhez.

Ahogy a munka természete változik, úgy kell módosulnia a szociális juttatási rendszernek is. Ahhoz, hogy mindenki mindenütt lehetőségekhez jusson és biztonságban legyen egy olyan időszakban, amikor a technológiai változások feldúlják a munka eddig megszokott világát, a kormányzatoknak és a magánszektor szereplőinek együtt kell működniük, és innovatív megoldásokkal kell szolgálniuk a munkavállalók igényeit. A legjobb módja ennek, ha kihasználjuk azoknak a technológiáknak az előnyeit, amelyek előidézik ezt a helyzetet.

Copyright: Project Syndicate, 2019

www.project-syndicate.org