A nyereségtermelő képesség a válságállóság feltétele

Nem tudjuk, hogy jön-e a válság, de egyre több jel mutat arra, hogy egy gazdasági ciklus utolsó szakaszában járunk, és a lassan tíz éve tartó töretlen gazdasági növekedésnek könnyen vége szakadhat. Hogyan fog ez hatni a magyar kkv-kra? Kik lesznek a vesztesek, mit tehet egy vállalkozás annak érdekében, hogy átvészelje a válságot?

Az Opten céginformációs szolgáltató szerint a 2008–2011-es válságban nem azok mentek tönkre, akiknek nagy volt az eladósodottságuk vagy kicsi volt az árbevételük. A bedőlési ráta ezeknél a mutatóknál sokkal szorosabb kapcsolatban volt az árbevétel-arányos eredménnyel, azaz a cégek nyereségtermelő képességével. A társaság 370 ezer 2007-ben működő és mérleget leadó cég adatai alapján arra jutott, hogy az alacsony – 1 százalék alatti – profitráta semmivel sem bizonyul jobbnak, mint a negatív, azaz a veszteségesség. A veszteséges és az alacsony jövedelemtermelő képességű cégek körében a bedőlési ráta egyaránt 9-9,5 százalék volt, efölött azonban nagy ugrás következett be.

Az 1 és 10 százalék közötti eredményt elérőknél a bedőlés már csak 5 százalékos, az ennél jobbaknál pedig már csak 3 százalék volt.

A válságra való felkészülés a jövedelemtermelő képesség megerősítésével kezdődik, ezt pedig már lassuló növekedés közepette is érdemes végrehajtani. A gyors növekedési szakaszban mindenki a bővülés és a piacszerzés lehetőségét keresi, akár eladósodás árán is, ilyenkor szoktak többletfeladatok, új funkciók, új termelőegységek, boltok és eszközök megjelenni a cégekben, de kevés idő marad ezek integrálására. Mindez a hatékonyság rovására megy, ezért kell már a lassuló növekedési szakaszban megerősíteni a hatékonyságot és rugalmassá tenni a szervezetet.

Az első lépés a céges folyamatok pontos leírása. Minden céget el lehet képzelni egy üzemként, bár a szolgáltatóknál nem egy konkrét termék halad végig soron, hanem az ügyféligények és azok képviselője, azaz maga az ügyfél. Még egy kreatív ügynökségnél is – ahol aztán tényleg minden ügyfél egyedi – vannak jól leírható folyamatok (logó, arculat, szlogen, kreatívok, képek, hangok, felületfoglalás), amelyeknek van egy logikus sorrendjük, és minden szakaszhoz munkaerő, forrás, kapacitás, határidő és felelős rendelhető.

Ezek precíz leírása minden automatizálási törekvés, rendszerbevezetés alapfeltétele, de legtöbbször már önmagában az is megerősíti a jövedelemtermelő képességet, ha megtörtént. Mindenki pontosan tudja, mi a dolga, mettől meddig kell eljutnia. Megszűnnek az ad hoc jellegű munkák, amelyek leterhelik az egész szervezetet.

Mindenki ismeri azt az érzést, hogy mások helyett dolgozik, olyan munkát végez, amelyhez nem ért, vagy olyat, amelyet nála sokkal képzetlenebbek is megcsinálhatnának.

A vezetők számára sem ismeretlenek a vállalati hierarchiában túl magasra emelkedő kérdések, amelyeknek egy jól leírt környezetben sokkal alacsonyabb szinteken meg kellene oldódniuk, hogy a vezetők tényleg a cégvezetéssel foglalkozhassanak.

Munkaügyi szempontból további előny, hogy a munkafolyamatok és velük az emberek teljesítménye is mérhetővé válik. Nemzetközi kutatások igazolják, hogy

a válságból azok a cégek tudtak megerősödve kikerülni, amelyek nem alkalmazták a klasszikus, fűnyírószerű leépítéseket.

Ahol nem jól működnek a folyamatok és azok dokumentálása, ott minden távozóval elveszik a céges tudás egy darabja is, szakértelem, ügyfélkapcsolatok, vevők vagy beszállítók ismerete, ezeket később nagyon nehéz pótolni.

Ezzel szemben ott, ahol a munkaerő rugalmas átszervezésével operálnak, nő a munkavállalói elkötelezettség, ami aranyat ér akkor, amikor alig lehet embert találni a piacon. De a folyamatok ismerete és dokumentálása segít abban is, hogy az emberek a cégen belül átképezhetők legyenek, hiszen jól kidolgozott feladatleírásokkal könnyen átadhatók a munkakörök, és az emberek rotálása sokszor segít a vállalati kommunikációban, és jól hat a kiégés jelensége ellen is.

A folyamatok leírása segít az ügyfélkezelésben is. Most, a karácsonyi időszakban rengeteg problémánk adódik különféle online megrendelt termékekkel, a kiszállítással, és visszatérő tapasztalatunk, hogy kétszer-háromszor el kell magyarázni a problémánkat, mielőtt egyszer válasz érkezik. Ez azért van így, mert nem egy folyamat szereplői vagyunk,

hanem egymástól független szervezeti egységek dobálnak bennünket, mint a forró krumplit. Nem kérdés, hogy ezzel ügyfeleket lehet egy életre elveszíteni.

Ezzel szemben egy jó ügyfélnyilvántartási rendszer mindezeket a problémákat orvosolja, hiszen minden céges szereplő előtt megjelenik, hogy kik vagyunk, mi a bajunk, és az is egyből világossá válik, hogy ki az, aki a problémánkat megoldhatja. Ez pedig erős ügyfélkötődést alakíthat ki, ami válság idején felértékelődik, hiszen a fogyasztónál akkor válik igazán húsba vágó kérdéssé, hogy mit hol vásárol meg, amikor laposabb a pénztárcája.

3 százalék volt