Különleges kapcsolat

Az Európai Unió az egyik legfontosabb tagállamát veszítette el. Az Egyesült Királyság az EU népességének és gazdaságának hatodát tette ki. A szigetország nélkül az EU továbbra is a világ egyik fő gazdasági hatalma lesz, de veszít a dinamizmusából.

Reménykedni lehet azonban abban, hogy egy gyümölcsöző, együttműködő kapcsolat alakul ki a felek között.

Ehhez az első lépés a kereskedelmi megállapodás, de hiba lenne, ha túlságosan erre fókuszálnánk.

A külkereskedelem mindkét fél számára fontos, ám az EU-val való kereskedelmi kapcsolatok apró részletei nem fogják meghatározni Nagy-Britannia jövőbeli gazdasági sorsát.

A legvalószínűbb szcenárió szerint egy olyan megállapodás jön létre, amely kölcsönösen felszámolja a vámokat. De ha ismét a WTO standard szabályait alkalmaznák, az sem jelentené a világ végét.

Bár egy kedvezőbb megállapodás feltehetően megakadályozná, hogy a következő évtizedben néhány százalékponttal csökkenjen a brit GDP, más tényezők – mint az oktatás minősége, a beruházások szintje, a hazai szabályozások kérdése – jóval fontosabbak a gazdasági növekedés szempontjából.

Az EU jóval többet jelent egy piacnál. Saját valutája van, és jelentős földrajzi területen számolta fel a fiskális politika határait. Nagy-Britannia nem vett részt az integráció ezen két fő elemében.

Ebből a szempontból az EU valójában csak egyharmadnyi tagállamot veszített el. A Nagy-Britanniával való kapcsolatokat ettől függetlenül megfelelően kell kezelni, de ennél jóval sürgetőbb kérdések vannak.

Az EU prioritásai közül az egyik legfőbb az európai Zöld Deal, amelyben Nagy-Britannia továbbra is szerepet kaphat. Hosszabb távon azonban az eurózóna és a schengeni unió továbbvitelére vonatkozó törekvések egymástól eltérő irányokba állítják a feleket.

A közgazdászok továbbra is vitázni fognak arról, hogy az euró jó ötlet volt-e. Úgy tűnt, az euróválság igazolta az ezzel kapcsolatos brit szkepticizmust.

Ám az elmúlt években a közvélemény-kutatások azt mutatták, a lakosság túllépett az akadémiai vitákon. A legfrissebb Eurobarometer-felmérés szerint a megkérdezettek csaknem 80 százaléka jó dolognak tartja az eurót.

Hasonló politikai dinamizmus jellemzi a schengeni unió kérdését. A belső határellenőrzés nélküli övezet kiépítése még mindig tart, ám az iránya egyértelmű: a tagállamok, ahelyett, hogy mellőznék a szabad mozgás alapelvét, fokozatosan újra erősítik az EU külső határait.

Idővel bizalmat ébreszt majd a szavazókban, hogy nincs szükség állandó ellenőrzésre vagy kerítésekre a tagállamok között. Való igaz, a 2016-os menekültválság idején bevezetett belső ellenőrzések egy része még fennmaradt, de ezek olyan kivételek, amelyek erősítik a szabályt.

Az Egyesült Királyságban ezekről az eredményekről lemondtak, az „egyre szorosabb unió” jelszavát a brit választók sosem támogatták. Az uniós integráció folytatódik a maradó 27 tagállam körében, ami további integrációs projektekhez vezet, amelyeket Nagy-Britannia feltehetően amúgy sem támogatott volna.

Ezek közül a legszembetűnőbb az európai védelem kialakítása. Ironikus módon, míg Nagy-Britannia az unió tagja volt, ellenezte a közös védelmi erőre vonatkozó javaslatokat. Most, hogy nem tag, már támogatja az elképzelést, mivel az elősegíti az EU és Nagy-Britannia közötti védelmi együttműködést.

Nagy-Britannia már hozzászokott a másodhegedűs szerephez az Egyesült Államokkal folytatott „különleges kapcsolatában”, így nem észszerűtlen azt feltételezni, hogy elfogadna egy hasonló felállást az Európai Unióval is.

A legtöbb esetben Nagy-Britannia követi majd Európát, miközben otthon fenntartja a kulturális felsőbbség érzetét.

Természetesen egy ilyen felállás működéséhez az EU-nak jóhiszeműen kell kezelnie a legitim brit érdekeket. Ehhez néhány rossz szokáson felül kell kerekednie. Az EU ugyanis hajlamos arra, hogy a szomszédaival – köztük a balkáni országokkal, Ukrajnával, sőt még Norvégiával és Svájccal is – folytatott kapcsolataiban hegemón szerepben tüntesse fel magát, és gyakran a kölcsönös alkura kevés lehetőséget nyújtó take it or leave it álláspontot képviseli.

Gazdasági tekintetben persze az Európai Unió relatív súlya magáért beszél. Nagy-Britannia azonban sok más területen erősebb lesz, nem utolsósorban a védelem és a titkosszolgálatok terén, ahol az unió kapacitásai korlátozottak, miközben a legtöbb tagállam e téren szinte semmilyen súlyt nem képvisel.

Ha az EU figyelembe veszi ezeket a szempontokat, akkor a kereskedelmi tárgyalásokon téves megközelítést követne, ha visszaélne gazdasági előnyével. A Brexit egy gyümölcsöző különleges kapcsolathoz vezethet, amelynek keretében Nagy-Britannia az EU szoros partnere marad, és értékes módon járul hozzá Európa békéjéhez és jólétéhez.

Copyright: Project Syndicate, 2020

www.project-syndicate.org