Zöldpénzügyek

Az elmúlt időszakban szakaszhatárhoz érkezett a zöldfinanszírozás ügye Magyarországon. Fontos törvények meghozásával és további hatósági intézkedésekkel új kereteket adott a zöldügynek általában, ezen belül a zöldfinanszírozásnak az Országgyűlés és a Magyar Nemzeti Bank.

Szintet léptek a hazai pénzintézetek is, és a társadalmi felelősségvállalási (CR) stratégiájuk mellett a „zöldítés” egyre inkább megjelenik az üzleti tevékenységük részeként is, a portfóliódöntéseket is kezdi meghatározni.

Az Országgyűlés júniusban fogadta el a klímavédelmi törvényt, amely az EU törekvéseivel összhangban 2050-re irányozza elő a klímasemlegesség megvalósítását az üvegházhatású gázok kibocsátásának nullára csökkentésével és a megújuló energia részarányának növelésével.

Emellett megszületett a nemzeti energiastratégia és a nemzeti energia- és klímaterv, valamint a nemzeti adaptációs stratégia is, amelynek célja annak felmérése, hogy a klímaváltozásnak milyen társadalmi, gazdasági következményei lesznek.

Az első magyar zöldállamkötvény-kibocsátás 2020. június 2-án megtörtént. A kötvénytender kifejezetten sikeres volt, a felkínált másfél milliárd eurós keretet ötszörösen jegyezte túl a piac, így a hozam is 50 bázisponttal, azaz fél százalékponttal alacsonyabb volt a hasonló kötvények hozamánál.

A kötvényből az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megfelelő fejlesztéseket finanszíroz a magyar állam, bár az sokáig vita tárgya marad még, hogy „mitől zöld a zöld”. Ennek kapcsán is látható, hogy a ténylegesen zöldpénzügyek finanszírozásának kialakulása érdekében (is) kulcsfontosságú annak egyértelmű és átlátható meghatározása, hogy mik felelnek meg a zöldkritériumoknak.

A Magyar Nemzeti Bank jegybankként és bankfelügyeletként egyaránt kiemelt stratégiai célkitűzésnek tekinti a környezetvédelmet és a pénzügyek zöldítését. A 2019 februárjában meghirdetett Zöld programjában az MNB szimbolikus lépésekkel, hatósági reformokkal és direkt pénzügyi megoldásokkal operált.

A jegybank csatlakozott a központi bankok és felügyeletek hálózatának zöldítéséért felelős szervezethez, hogy ezen keresztül megismertesse a legjobb módszereket és gyakorlatokat a magyar bankszektorral. Emellett megalapította a Zöld Pénzügyek

Díjat azoknak a pénzintézeteknek, amelyek a legnagyobb mértékben csökkentik saját ökológiai lábnyomukat.

A jegybank számos módon hirdeti a bankrendszernek, hogy a zöldítés nemcsak értéket teremtő és kockázatcsökkentő tényező, hanem üzleti alapon is kezelhető.

Ennek érdekében a tartalékain belül képzett egy kisebb zöldkötvény-portfóliót, amelybe kizárólag olyan kötvények kerültek, amelyek megfelelnek a nemzetközi zöldsztenderdeknek, vagyis amelyben a kibocsátó a forrást kifejezetten olyan fejlesztésekre fordítja, amelyek környezeti értelemben hasznosnak minősülnek.

Az MNB emellett transzparensen méri és éves jelentésében közzé is teszi saját ökológiai lábnyomát, és erre biztatja a bankrendszer szereplőit is.

A fentieket megerősítendő, az MNB meghirdette a kedvezményes tőkekövetelmény programját a zöldlakáshitelekre.

Ez az első olyan központi intézkedés a magyar pénzügyi rendszerben, amely arra a felismerésre épül, hogy a környezettudatos, a klímavédelemre áldozó családok és magánszemélyek kisebb eséllyel válnak fizetésképtelenné, mint ezzel nem foglalkozó embertársaik.

Ezt a hipotézist az MNB szerint egyre több empirikus adat támasztja alá, ezért lehetővé tette, hogy a kifejezetten kis energiakibocsátású lakásokra hitelt felvevők hitelei után a bankoknak kisebb tőkét kelljen képezniük. Emellett az MNB azzal is érvel, hogy az ilyen lakások a jövőben piacképesebbek is lesznek, mint gyenge energiahatékonyságú társaik, ezért fedezetként is jobban funkcionálnak, válságos időkben is jobban értékesíthetők lesznek.

De hatékony zöldpénzpiac nem létezhet zöldtőke­piac nélkül! Ennek megvalósításában a kormányzat és az MNB legfontosabb partnere a Budapesti Értéktőzsde.

A BÉT tavaly csatlakozott a fenntartható értéktőzsdék nemzetközi felhívásához, és az a célja, hogy a kibocsátókkal és a befektetőkkel összhangban a börzén nagyobb súlyt és átláthatóságot adjon a fenntarthatóságnak.

A felhíváshoz csatlakozó tőzsdék olyan útmutatót dolgoznak ki a kibocsátóknak, amely tételesen tartalmazza a fenntarthatóság mérőszámainak számítási módját és az ezekhez kapcsolódó jelentési kötelezettségeket.

A létrejövő jogi kereteket és programokat olyan tartalommal kell feltölteni, amely üzleti értéket is teremt a piaci szereplők számára, mégpedig – pénzintézetekről és pénzpiacokról lévén szó – oly módon, hogy a zöldmegoldásokat és kedvezményeket bevezető szervezetek kockázata ne emelkedjen.

Erre eddig a legjobb példa az MNB kedvezményes tőkekövetelmény-programja a zöldlakáshitelekre, amely úgy teszi lehetővé a bankoknak az alacsonyabb kamat felszámítását, hogy közben nem növeli a hitelezési kockázatukat, és nem veszélyezteti a nyereségességüket sem.

Az ilyen és ehhez hasonló állami és piaci kezdeményezések belátható időn belül a zöldfinanszírozást az üzleti stratégia részévé emelhetik a magyar pénzpiacon, ezzel is segítve az elmozdulást a fenntartható gazdasági növekedés irányába.