Letiltotta a Facebook a Világgazdaságot

Nem engedi a Világgazdaság híreinek hirdetésként való közzétételét a Facebook. Az már korábban is jellemző volt, hogy minden indoklás nélkül letiltott egy-egy hirdetést a közösségi médiánál dolgozó ismeretlen csapat, most azonban teljesen elvették a meghirdetési lehetőséget.

Talán érdemes emlékeztetni arra, hogy a közösségi oldalon is akkor tud csak olvasói széles köréhez eljutni egy-egy újság, ha fontosabb hírei gyakoribb felbukkanása érdekében hirdetési pénzt ad a Facebooknak.

Noha az újságírók, szerkesztők Magyarországon nem csak polgári jogi, hanem büntetőjogi felelősséggel is tartoznak a megjelentetett hírekért, a Facebook csapata külön cenzúrát is alkalmaz. Ez egy gazdasági hírportál esetében még bizarrabb, hiszen még csak az sem feltételezhető, hogy ellenőrizetlen bulvár, vagy közéleti híreket közölnénk. A közösségi portál mégis rendre visszautasította egyes híreink hirdetésként való megjelentetését, majd a napokban teljes mértékben le is tiltotta ez a lehetőséget. Mindez ráadásul azt követően történt meg, hogy a hirdetésekért felelős kolléga személyazonosságát hitelesen (okmányok – személyi igazolvány, jogosítvány – megküldésével) igazolta a Facebooknak. Tehát egy tökéletesen leellenőrizhető napilap dolgozóját is külön, mindenre kiterjedően leinformálják, majd ettől függetlenül továbbra is cenzúrázzák közzétételi lehetőségeit.

Kérdéses, hogy egy közösség informálásában immár megkerülhetetlenné vált intézmény ennyire függetlenítheti magát az adott ország törvényeitől, végezhet-e konkrétan cenzúrát?

Meglátásuk szerint semmiként sem, hiszen újságunk és dolgozói egyaránt nagyon szigorú jogszabályi elvárásoknak kell eleget tegyenek. Országunkban bárki polgárjogi és büntetőjogi elégtételt is kérhet, amennyiben úgy gondolja, erre a megjelent cikk alapján szükség van.

A Facebook a világ számos térségében, köztük Magyarországon is meghatározó szerepet játszik a kommunikációban, így a közélet vitáiban is.

Az amerikai óriásvállalat moderálási gyakorlata ettől nem függetlenül maga is viták, gyakran súlyos bírálatok kereszttüzében áll – mutatott rá még korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egy, az Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézettel végzett tanulmányában. Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán 2019-es adatfelvétellel végzett, idén bemutatott kutatása ezzel a témával is foglalkozott. Kiderült:

a magyar Facebook-felhasználók 10,1 százaléka emlékszik olyan esetre, amikor fiókját felfüggesztette vagy egy bejegyzését törölte a szolgáltató.

Az érintett felhasználók 36,5 százaléka számolt be arról, hogy fellebbezett a moderálási döntésekkel szemben a Facebooknál, vagyis kérte fiókja, illetve a törölt tartalom visszaállítását. A felhasználók 43,5 százaléka úgy emlékezett, hogy semmilyen választ nem kapott a felszólamlására. 30,4 százaléka esetében viszont feloldották a profil tiltását, illetve a tartalom törlését. Nos, lapunk eddig egyetlen esetben sem kapott kedvező elbírálást, miközben jellemzően olyan híreket tiltott le a Facebook, amit minden más médium, sőt a hírügynökségek is közöltek és senkire nézve nem voltak sértők.

Az említett kutatás adatai szerint a magyar felnőttek 78,4 százaléka internetezik, az internetezők 79,3 százaléka pedig legalább havi rendszerességgel Facebookozik – ez mintegy 4,9 millió embert jelent. Vagyis egyértelmű, hogy a platform a magyar nyilvánosság egy kiemelt szegmense.

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a Facebook óriási hatással van a magyar közéletre. A kérdés már csak az, hogy törvényesen működő újságok, szaklapok híreinek eljutását a közösség minél nagyobb részéhez egy ilyen óriásgömböccé vált intézmény megakadályozhatja-e?

Vagy másik oldalról megközelítve, mikor veszi észre az állam, hogy közbe kell lépni és megfelelő jogszabályokkal korlátozni a Facebook korlátozó, cenzúrázó magatartását. Ezt már csak azért is, mert mindhez kiemelt közérdek fűződik, hiszen akadályozzák a minél több hírforrásból való tájékozódás lehetőségét. A Facebook ráadásul cenzor gyakorlatával a magyar állampolgárok szólás- és véleményszabadságának alkotmányban foglalt jogait korlátozza.