Az adókedvezmény önmagában kevés

Itthon 2021. január 15-én jelentették be, hogy 2022. január 1-jétől a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) befizetésének kötelezettsége alól. Ez nem egyedi intézkedés, Lengyelországban 2019 augusztusa óta adómentes a 26 éven aluliak keresete.

Az Eurostat 25 éven aluliak munkanélküliségi rátájára vonatkozó havi adatai alapján készítettünk egy rövid elemzést, amelyben azt vizsgáljuk, hogy Lengyelországban sikeres-e a fiatal munkavállalók munkaerőpiaci integrációja az szja-elengedés révén.

A V4-országokban a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók helyzete 2010 januárja és 2020 októbere között hasonló trendek mentén alakult:

az időszak elején megközelítőleg stagnált a munkanélküliségi ráta, majd 2013 és 2014 között mindegyik országban csökkenő pályára állt. Magyarország és Lengyelország adatai a vizsgált időszakban meglehetősen közel estek egymáshoz, 2019 első felében pedig csaknem azonos értéken állt a mutató. 2019 második felében Lengyelországban a megelőző időszakhoz képest meredekebben csökkent a ráta, míg Magyarországon átmeneti növekedés volt megfigyelhető.

A koronavírus-járvány erősen befolyásolta a 25 éven aluliak foglalkoztatottságát is. Lengyelországban a munkanélküliségi ráta a 2019 elejére jellemző szintig nőtt, míg a másik három ország esetében több évvel korábbi szintre ugrott vissza 2020-ban. Bár Magyarország 2020-as októberi adata a lengyelországinál (12,3 százalék) valamivel alacsonyabb (11,9 százalék),

a 2020 májusa és októbere között megvalósult 4 százalékpontos csökkenés mögött különböző, a foglalkoztatást érintő problémák húzódnak meg.

Gyorselemzésünkben a Lengyelországban bevezetett foglalkoztatáspolitikai intézkedés hatásának vizsgálatához egy OLS modellt futtattunk, amelyben a (jelen esetben köbös) trend és a szezonalitás kiszűrése mellett kétértékű változóként szerepeltettük az intézkedés bevezetését. Ennek értelmében ez a változó nulla értéket vett fel az szja elengedésének időpontja előtt, 2019 augusztusától kezdődően pedig 1 értéket.

Ebben a keretben determinisztikus (nem véletlenszerűen változó) idősorként kezeltük a munkanélküliségi ráta időbeli megfigyeléseit. Fontos megjegyezni, hogy bár havi adatokon végeztük el a vizsgálatot, az intézkedés viszonylag friss bevezetése miatt kevés olyan megfigyelésünk van, amely már a foglalkoztatáspolitikai beavatkozás utáni időpontot takar, ez pedig óva int attól, hogy egyértelmű következtetéseket vonjunk le a beavatkozás hosszú távú hatására vonatkozóan.

Az egyszerűsített idősor­elem­zési módszer alapján arra következtethetünk, hogy Lengyel­országban a 2019 augusztusában be­vezetett, a 26 éven aluli munkavállalókra kiterjedő személyijövedelemadó-mentesség hatása a fiatal munkavállalók munkanélküliségi rátájára nem egyértelmű. (A módszertani alapokról a Fejlodesgazdasagtan.hu oldalon lehet tájékozódni – a szerk.) Szemmel láthatóan a korábbinál nagyobb ütemben csökkent a munkanélküliségi ráta 2019 második felében, fontos azonban megjegyezni, hogy a fiatal munkavállalók elhelyezkedése a munkaerőpiacon nem csupán a nettó bér kérdése.

Felvetődik ugyanakkor a kérdés: miért éppen a 25 év alatti korosztály kap ekkora figyelmet, miért most vezetik be ezt a nagyon fontos intézkedést?

A munkaerőpiacra való belépés kapujában álldogáló korosztály tagjai, akik a kapu küszöbének hol ezen, hol azon az oldalán próbálják felmérni a karrierlehetőségeiket, nincsenek egyszerű helyzetben.

Az atipikus, részmunkaidős foglalkoztatási formák elterjedése, az egyre szűkülő középosztály a fiatal munkavállalók egyre nagyobb fokú bizonytalanságát erősíti. A növekvő nyomás és a szétaprózott erőforrások a fiatal munkavállalók korai kiégéséhez vezetnek. A korosztály problémáival foglalkozni kell. Az szja-mentesség azonban önmagában ezt a helyzetet nem képes orvosolni.