Megéri k+f-munkavállalót foglalkoztatni 2021-ben?

Az elérhető kutatás-fejlesztési ösztönzők rendszerében fontos változást hozott a 2018-as őszi adócsomag, amely 2019. január 1-jén bevezette a k+f-munkakörben foglalkoztatottakhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kedvezményének új rendszerét.

A kedvezmény jelentős, 2019-től a vállalkozási formában működő kutatóhelyeknek a kutató-fejlesztő munkavállalók részére a k+f-tevékenységhez kapcsolódóan elszámolt bérköltség után csak a szociális hozzájárulási adó felét kell megfizetniük.

A változás révén a magyarországi kutatóhelyek bérköltsége jóval, akár csaknem 10 százalékkal is csökkenhetett, ami a lehetőségeik áttekintésére késztette azokat a vállalkozásokat, amelyek ezekkel az ösztönzőkkel élhetnek.

A kedvezmények újragondolása most, a koronavírus miatti gazdasági visszaesés idején különösen aktuális, hiszen ilyen helyzetben kiemelten fontos lehet a költségek optimalizálása. Ennek hasznos eszköze a rendelkezésre álló adókedvezmények lehető legteljesebb körű, leghatékonyabb igénybevétele, ezért mindenképpen érdemes foglalkozni az erre vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásával.

A 2019-ben bevezetett új kedvezmény előnyös lehet Magyarország nemzetközi versenyképességének növelésében, mert egy úgynevezett vonal feletti tételről van szó:

az adózás előtti eredményben azonnal és közvetlenül jelenhet meg a munkaerő költségének csökkenése.

A megelőző szabályozás a kedvezmény igénybevételét a társasági adó oldaláról indította, és negatív társaságiadó-alaphoz kötötte. Ehhez képest jókora különbség az adókedvezmény számítási irányának megfordítása, mivel a szochocsökkentés alkalmazásának feltétele, hogy a szochokedvezménnyel érintett bérköltséggel a vállalkozás a társasági adó alapját, illetve a helyi iparűzési adó alapját ne csökkentse. Vagyis a társasági (és helyi iparűzési) adó alapjára, valamint a szochóra alkalmazott kedvezmény a bérköltségek kapcsán kizárja egymást, ami gondolkodásra késztette, késztetheti a cégeket, hiszen az optimális adópozíció eléréséhez számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni.

Egy hipotetikus k+f-munkavállaló bérköltségére vonatkozó számítások alapján ugyanis – ha a társasági és a helyi iparűzési adó utáni fizetési kötelezettség tetemes összeg – számszakilag jobban megérheti a tao-, illetve a hipaalap-kedvezményt igénybe venni, hiszen a végösszegben nagyobb megtakarítás érhető el.

Felmerül azonban egy másik fontos szempont, a kedvezmény hatása az adózás előtti eredményre. Számos esetben a külföldi anyavállalattal – így pénzügyi riportálási kötelezettségekkel – rendelkező magyar cégek számára fontosabb az adózás előtti eredmény gyors és azonnali csökkenése, hiszen ez rövid távon is a pénzügyi teljesítményük javulását hozza. Ezt a szochokedvezmény – EBITDA-tételként – biztosítja is, ráadásul sok esetben a társaságiadó-, illetve hipa-kedvezmény összegét az anyacég utólag nem allokálja vissza leányvállalatára. Ezenkívül a projektekért folyó nemzetközi, cégcsoporttagok közötti versenyben kedvező hatása van egy, a munkaerő összköltségét csökkentő tételnek, különösen a kutatás-fejlesztés területén látható növekvő munkabérek miatt.

Még egy tényező lehet a projektköltségek megoszlása. Egy szoftverfejlesztési projektben például jellemzően a fejlesztők bére a legnagyobb költség, itt a szochokedvezmény alkalmazása eredményezhet jelentős megtakarítást, míg más műszaki területeken (például tesztelés, gyártásfejlesztés) a projekthez szükséges berendezések, gépek értékcsökkenése is számottevő lehet, ami magas közvetlen kutatás-fejlesztési ráfordítást eredményezhet.

A gyakorlatban felmerülő fontos szempont továbbá a szükséges adminisztráció is, a szochokedvezmény esetén a bevallások havi gyakorisága miatt több önellenőrzésre van szükség a kedvezmény visszamenőleges igényléséhez, a folyamatosan igénybe vett kedvezmény esetén viszont előbb realizálódik a szochomegtakarítás.

A fentiek alapján a cégek dönthetnek arról, hogy a kutatás-fejlesztési kedvezményt közvetlen költségcsökkentés vagy adóalap-kedvezmény formájában veszik-e igénybe.

Mindkettőre láttunk példákat, mivel ez számos tényezőtől és szemponttól függ, és a cég egyedi adottságait is figyelembe véve az ezzel kapcsolatos stratégia kialakítása vagy a felülvizsgálata is indokolt lehet. A gyakorlati tapasztalatok szerint van lehetőség a kedvezmények „kombinációjára” is. Attól függetlenül, hogy egy cég esetleg a szochokedvezmény átfogó alkalmazása mellett dönt, egyes munkavállalóknál vagy csoportoknál továbbra is élhet az adóalap-csökkentéssel, és természetesen a bérköltségen kívüli egyéb k+f-költségeket is figyelembe veheti az optimális adópozíció eléréséhez.

Bármely esetben megérheti tehát kiszámolni, melyik opcióval járna jobban az adózó, hiszen akár az adóteher, akár a tényleges munkaerőköltség jelentősen csökkenhet, és az eltérés több százalék is lehet.

A kutatás-fejlesztéshez felhasználható ösztönzők sorát tovább bővítik a koronavírus-helyzetben igénybe vehető, kifejezetten a k+f-munkavállalók megtartását célzó bértámogatások. Ezek szintén erősítik a már európai és globális szinten is impozáns k+f-ösztönzőrendszerünket.

A címben feltett kérdésre a válasz tehát az elmúlt évekhez hasonlóan (és ezen a járvány sem változtatott) egyértelműen igen. Érdemes azonban számítási modellekkel biztosra menni annak érdekében, hogy a kedvezmények teljes lehetséges skáláját használni lehessen a cég igényeinek megfelelően.