Fenntarthatóság a vállalatirányításban

A globális éghajlatváltozás és az erőforrások szűkössége a 21. század legnagyobb kihívása. Nem meglepő tehát, hogy a fenntarthatóság társadalmunk központi vezérelvévé válik, és egyre inkább prioritás a vállalatvezetők körében is. Már nem kizárólag a növekedés és a profit a vállalatok első számú mozgatórugója, a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok kiegyensúlyozott figyelembevétele is egyre fontosabb szerepet játszik. A fenntarthatóság a siker szempontjából kritikus menedzsmenti feladattá vált.

A vállalatoktól a közeljövőben már nemcsak a tulajdonosok, az ügyfelek és a munkavállalók várják el, hogy feleljenek meg a fenntarthatósági szempontoknak, hanem a szabályozás is.

A hazai szabályozásokban több olyan változás történik, amelynek hatására a vállalatoknak még komolyabban kell venniük a fenntarthatóságot. Ilyen például az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) elindulása, amely szerint az arra kötelezetteknek (villamos energiát, földgázt és üzemanyagokat forgalmazóknak) a végső felhasználóknál előre meghatározott mértékű energiamegtakarítást kell elérniük. Egy másik fontos változás a Magyar Nemzeti Bank készülő ajánlása, amely a hitelintézetek számára írja elő az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok kezelését és a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítését. Ezt az ajánlást az ESG-keretrendszer (Environmental, Social & Governance) szerint alakítják ki, amely a fenntarthatóságot a környezeti tényezőkön túl társadalmi szempontból, valamint az irányításban megjelenő transzparencia szempontjából is definiálja. Ez a szabályozási változás a hitelintézetek által minden vállalat életére hatással lesz: finanszírozásuk, hitelképességük függ az ESG-megfelelésüktől.

A vállalatoknak a belső motivációk és a külső hatások okán is irányítási gyakorlatuk részévé kell tenniük a fenntarthatósági, ESG-szempontokat. Ezt különböző érettségi szinteken végezhetik a cégek. Az első lépcső az, amikor a vállalat elkezdi nyomon követni ez irányú tevékenységét, ESG-specifikus visszamérési struktúrát alakít ki. A következő szint az, amikor már a kontroll is megjelenik, vagyis a fenntarthatóságot tudatosan menedzselik, tervezik és folyamatosan visszamérik. Ez először a klasszikus vállalatirányítással párhuzamosan történik, a kettőt még nem integrálják.

A legmagasabb érettségi szintet az ESG teljesítménymenedzsment jellemzi, ebben az esetben az ESG integráltan beépül a vállalatirányítási folyamatba. Ez a megoldás támogatja leginkább az integrált gondolkodást és a döntéshozatalt.

Ha egy vállalat ezt az érettségi szintet célozza meg, az első kérdés, hogy milyen ESG-keretrendszernek, ratingnek szeretne megfelelni. Meghatározó lehet az iparág is, mivel megjelenhetnek ágazatspecifikus elvárások is. Ezeket a szempontokat a vízióba és a straté­giába szükséges beépíteni, s ennek később az irányítási logikában (felelősségek, mutatószámok), illetve az irányítási folyamatban (tervezés, forecast és beszámolás) is meg kell jelennie. Ebben az esetben már nemcsak pénzügyi számokat tervez és riportál egy vállalat, hanem az ESG-hez kapcsolódó cél- és tényértékeket is.

Olyan szervezeti és IT-kereteket kell kialakítani, amelyek biztosítják az ESG keretrendszer működését. A rendszer sikeressége szempontjából meghatározók az irányítási kérdések is, a szempontokat a felelősségi és érdekeltségi rendszerekbe is be kell építeni.

A fenntarthatóságért felelős szervezeti vezető kijelölése biztosítja, hogy az ESG-célértékekre valóban odafigyelnek. A hazai vállalatoknál azonban az ESG-tevékenységnek és a fenntarthatósági jelentés elkészítésének a legtöbb esetben nincs felelőse. Mint felmérésünk kimutatta, a vállalatok 53 százaléka ilyen, ahol pedig van kijelölt felelős, ott jellemzően a gazdasági terület (20 százalék) vagy az EBK- (egészségvédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem) terület (13 százalék) foglalkozik a témával. A gazdasági terület a vállalatirányítási integrációt tudja biztosítani, az EBK pedig a fenntarthatósági szakmai szempontok érvényesülését.

Ha egy cég el szeretné érni, hogy valóban a vállalatirányítás részévé váljon a fenntarthatóság, akkor a fenti megoldásokon túl a riportingrendszernek is ki kell épülnie, amelynek kapcsán az IT-rendszereket is fel kell készíteni ezekre a változásokra.

Az IT-támogatás megvalósítható standard megoldás felhasználásával, vagy egy testre szabott üzleti intelligencia (BI) kidolgozásával is.

A fentiekből is látszik, hogy itthon is egyre inkább jellemző lesz az ESG-szempontok beépítése a menedzsmenti folyamatokba. Ezt – a magunk eszközei­vel – szeretnénk támogatni: német mintára az idén először meghirdettük az IFUA Green Controlling Díjat. A díj azoknak a szervezeteknek a munkáját ismeri el, amelyek fenntarthatósági törekvéseiket beépítik a vállalatirányításba, az üzleti irányítási, a controlling megoldásokba, hasonlóan a stuttgarti Horváth Péter Stiftung tíz éve működő Green Controlling Díjához. A pályázatra április 23-ig lehet jelentkezni.