Az OECD május 5-én adta ki legfrissebb regionális előrejelzését (OECD Regional Outlook 2021). Ebben arra figyelmeztet, hogy
a válság által leginkább érintett ágazatokban átlagosan a foglalkoztatás 75 százalékát a mikro-, kis- és középvállalati (mkkv) szektor adja, és a megtermelt új érték 40-50 százalékát is ez a szektor állítja elő.
Külön figyelmet érdemelnek a mikrocégek és az önfoglalkoztatók, mivel ezek is jelentős mértékben járulnak hozzá a foglalkoztatáshoz. Az Európai Unió statisztikái szerint 10 mkkv-ból 9 mikrocég, kevesebb mint 10 foglalkoztatottal, ám összességében a teljes foglalkoztatás 30-33 százalékát adják. Ennek ellenére a válság kezelése során az indokoltnál kevesebb figyelem fordult feléjük. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) végzett friss kutatásunk szerint a mintában szereplő 47,6 százaléknyi mikrocég 62 százaléka a hitelmoratóriumon kívül semmilyen segítséget nem kapott, és 34 százalékuk jelezte, hogy gazdasági helyzete jelentősen meggyengült.
Az mkkv-szektort egyébként nemcsak gazdasági eredményei miatt kellene kiemelten kezelni, hanem azért is, mert a cégeire általában jellemző a társadalmilag felelős magatartás, a helyi közösségek erősítéséhez és a helyi problémák megoldásához való hozzájárulás
– hangsúlyozza az OECD tanulmánya. Ezért ha ezen vállalkozástípusokból sok megy tönkre, annak hosszú távú társadalmi hatásai is lehetnek. Új munkahelyeket – ahogyan azt a statisztikai adatok is igazolják – a kkv-szektor tud a leggyorsabban létrehozni. Egy brit forrás (Funding Circle) szerint Nagy-Britanniában az új munkahelyek körülbelül 66 százaléka a kisvállalkozásoknál keletkezik. Az Egyesült Államokban ez az érték közelít a 70 százalékhoz. Az Eurostat adatai szerint
az Európai Unióban az új munkahelyek legalább 60 százalékát az mkkv-k hozzák létre.
A szektor ezenkívül a folyamatos innováció lehetőségét is hordozza, főleg akkor, ha képes helyi együttműködéseket kialakítani más vállalkozásokkal, önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel.
Nálunk például az átalakult vidéki egyetemekkel a helyi mkkv-k létrehozhatnának olyan kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, amelyek segítségével az adottságokat jobban kihasználva helyi innovációk születhetnének. Ez segíthetné elérni azt a célt, hogy egyetlen régió gazdasági-társadalmi eredményei se szakadjanak le az országos átlagértékektől. A leszakadásra ugyanis van esély, hiszen a pandémia hatásai éppen a kevéssé fejlett régiókat sújtják erősebben. Hosszabb távon az is veszélyezteti a kevéssé fejlett régiókat, hogy ezekben általában nagyobb az alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek aránya, a robotizáció pedig éppen ezeket a munkahelyeket fogja legelőször megszüntetni. A munka nélkül maradók számára az mkkv-szektor kínálhat új lehetőséget. Ám ahhoz, hogy ezek a lehetőségek felszínre kerülhessenek, megfelelő környezetre és jelentősebb állami odafigyelésre van szükség. Az OECD 2021. április 8-i tanulmányában (One year of SME and entrepreneurship policy responses to COVID-19) azt javasolja, hogy a kormányok úgy támogassák az mkkv-szektort, hogy az minél gyorsabban erőre kapjon, és megerősödjön a jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képessége. Ehhez pedig átfogó, hatékony és következetes mkkv-stratégiára van szükség. Ennek tartalmával kapcsolatban például a következő megoldásokat
javasolja:
Ezekhez hasonló javaslatokat fogalmaztak meg a PPKE kutatásában nyilatkozó vállalkozók is. Arra a kérdésre, hogy mire lenne szükségük ahhoz, hogy a válságból megerősödve jöjjenek ki, a leggyakoribb válaszok a következők voltak:
A mintában nagy arányt képviseltek a családi vállalkozások. Körükben felmerült a családi adózás lehetőségének megteremtése, illetve az a gondolat, hogy a már hosszú ideje a munkahelyeket stabilan megtartó cégeket például adócsökkentéssel „jutalmazni kellene”.
Összefoglalva a gondolatokat: az mkkv-szektor támogatása gazdasági és társadalmi szempontok miatt egyaránt sokszorosan megtérülő befektetés. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2019-ben az összes működő vállalkozás 95,5 százaléka mikrovállalat, közülük 74,4 százalék önfoglalkoztató volt. A teljes mkkv-szektorban működő cégek az összes vállalkozás 99,87 százalékát teszik ki. Természetesen nem tudjuk, hogy az arányok a pandémia hatására hogyan változtak. Ám ha a nagyobb állami odafigyelésnek köszönhetően minden működő mikro-, kis- és közepes cég csak egyetlen többletmunkavállalót felvehetne, az jelentősen járulhatna hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez, a regionális különbségek csökkentéséhez, és egyben az egész gazdaság dinamikus újraindításához, sőt jövőbeli válságálló képességének megerősítéséhez is. Az ehhez szükséges állami támogatást pedig a költségvetésen túl lehetővé tennék a különböző EU-s programokban rendelkezésre álló források.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.