Leállások pandémia idején

Későn ugyan, de a pandémia alatt sok cég ráébredt arra, hogy még egy hasonló krízist nem fog túlélni. Rájöttek, hogy előre fel kell készül­niük a rendkívüli helyzetekre. A cégvezetők felelőssége ugyanis az üzleti folyamatok folytonosságának (business continuity) és a munkavállalók mentális és testi egészségének megőrzése.

A londoni székhelyű BCI (The Business Continuity Institute) május 17–23. között rendezi meg az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos tudatosság hetét (Business Continuity Awareness Week – BCAW). Ennek célja, hogy felhívja a figyelmet az üzletmenet-folytonosság fontosságára, amely kiemelkedően támogatja az üzleti folyamatok zavartalan működését.

Az üzletmenet-folytonosság sikerének kulcsa, hogy egy vállalat minden alkalmazottja felelősnek tartsa magát a sikeres működtetésért.

Az üzletmenet-folytonosság kulcsszerepet játszik a vállalati rugalmasság megőrzésében, vagyis a kívülről érkező negatív hatásokkal szembeni ellenálló képesség növelésében, az esetleges káros következmények mérséklésében.

A BCI által idén is kiadott Horizon Scan Report 2021 megállapításai szerint

a Covid–19-járvány érintette a legsúlyosabban a vállalatokat az eddigi felméréseket figyelembe véve. A nem munkavégzéssel összefüggő megbetegedések 18,6-es kockázati pontot értek el a 2020-as kockázati indexben, ami a Horizon Scan-jelentésekben valaha mért legmagasabb kockázati pontszám.

A leállások egyik elsődleges oka a szervezetek felkészültségének hiánya volt, a nem munkavégzéssel összefüggő megbetegedések a 2020-as évre vonatkozó aggályok közül még csak az utolsó előtti helyen álltak a Horizon Scan tavalyi jelentésében.

A Covid–19 másodlagos hatásai más kategóriákat is feljebb emeltek az előző évben előfordult incidensek táblázatában. Az egészségügyi incidensek – amelyek nem kifejezetten valamilyen kóros esetre, hanem a munkavállalók mentális egészségének megőrzésével kapcsolatos problémákra utalnak – egy másik kategóriába tartoznak, amelyet 2020 vonatkozásában alacsony kockázatúnak kalkuláltak, az évet mégis a második legmagasabb leállási okként fejezték be.

A kibertámadások és az informatikai-telekommunikációs leállások száma a megnövekedett számítógépes bűnözés következtében szintén magas szintre emelkedett 2020-ban. A kiberbűnözők igyekeztek kihasználni azokat a biztonsági réseket, amelyeket a távoli munkavégzés okozott, emellett az előre nem látható hálózati kimaradások miatt voltak még nagyobb problémák.

A pandémia ráébresztette a vállalatokat, hogy ideje jobban odafigyelniük a munkavállalóikra. Az elmúlt év valódi példákat mutatott arra, hogy a rugalmasság és a valószínűtlennek tűnő eseményekre való felkészülés döntheti el: az üzleti túlélés vagy az üzleti összeomlás következik be. Ez felrázta a vállalatokat, rájöttek, hogy ideje jobban felkészülniük a válságokra. A BCI által végzett kutatásból kiderül: a szervezetek kritikusabban tekintenek a jövőbeli kockázatokra, és terveket írnak olyan válságforgatókönyvekre, amelyeket eddig elhanyagoltak vagy figyelmen kívül hagytak.

Egyes vállalatok olyan technológiai újításokba fektetnek be, amelyek segítik a kockázatok felderítését, mások sokoldalú megközelítést alkalmaznak, ennek segítségével más szektorok, a versenytársak, iparági csoportok erőfeszítéseit kísérik figyelemmel azért, hogy tanuljanak tőlük. Lehet, hogy 2020 a rendkívüli zavarok éve volt, de ez volt az az év is, amikor a kutatási területek és lehetőségek vizsgálata igazán előtérbe került.

A jövőben az ellátási lánc megszakadásainak kezelése és a stabil pénzügyi helyzet biztosítása lényeges a szervezetek számára. Az egészségügyi és a biztonsági események továbbra is aggodalomra adnak okot, azonban úgy tűnik, a kibertámadások és az informatikai-telekommunikációs kiesések hátrébb kerültek a prioritások listáján, amikor a szervezetek a járványokra összpontosítottak.

A szervezeteknek továbbra is a szokásos üzleti kockázatokat kell szem előtt tartaniuk. Ha ezt nem teszik meg, az negatívan befolyásolhatja a hosszú távú ellenálló képességüket.

A szervezeti rugalmasság keretrendszere segíthet abban, hogy a cégek éljenek az előttük álló lehetőségekkel. Egyre többen használják is az ISO 22301-es üzletmenet-folytonossági menedzsment nemzetközi szabványát mint a védelmet elősegítő keretrendszert a vállalkozásukat érő, nem várt események elleni harcban. Felismerték ugyanis, hogy ez növeli szervezetük ellenálló képességét, és gyorsabb helyreállítást biztosít az incidensek után.

A pandémia alatti tapasztalatok szerint a szervezetek mintegy felének sikerült a tavalyi évet nagyobb bevételkiesés nélkül lezárnia. A termelékenység csökkenése volt a zavart kiváltó legfőbb ok. Az alkalmazottak motivációja és mentális közérzete meghatározó lesz továbbra is, a cégeknek ugyanis védeniük kell azokat a dolgozókat, akik megszenvedik az elszigeteltséget, a kollégák elvesztését és az otthon-munka egyensúlyának felborulását.