A mesterséges intelligencia az energetikában is rendet rak

Nagyon rövid idő múlva otthonunk kötelező tartozéka lesz egy olyan megoldás, amely automatikusan és intelligensen irányítja az áramfogyasztást. Ez az energiamenedzsment-rendszer képes lesz arra, hogy akkor engedje meg a kocsi – valamint az okoseszközök meg a robotporszívó – töltését, és akkor indítsa el a mosógépet, amikor a legolcsóbb az áram a hálózatban – hiszen ez azt jelenti, hogy akkor áll a legbőségesebben rendelkezésre a villamos energia. És – mivel mesterséges intelligencia (MI) „hajtja” majd – arra is képes lesz, hogy a töltést az alvás idejére időzítse, hogy a reggeli induláshoz minden készen álljon, a mosást viszont akkorra, amikor üres a ház, ráadásul úgy, hogy a program lejárta idomuljon a lakók várható hazaérkezéséhez.

Hogy ez mennyire nem a jövő zenéje, arra egy, főleg ipari technológiáiról közismert cégóriás, az ABB immár négyéves fejlesztése a bizonyíték. Ez MI-t használ, és ahhoz segíti hozzá a kereskedelmi ingatlanok üzemeltetőit, hogy áramfogyasztásuk minél nagyobb részét időzítsék a csúcsidőszakokon kívülre, amikor a villamos energia olcsóbb. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss kommentárjából kiderül, hogy az energetikában már több mint ötven különböző felhasználási területen alkalmaznak szisztematikusan mesterséges intelligenciát.

Ez különösen a megújuló energiaforrások térnyerésével válik kulcsfontosságúvá, hiszen míg az egyetlen mozdulattal ki- vagy bekapcsolható gázmotor esetében nem annyira bonyolult megbecsülni, milyen mennyiségű energiára számíthatunk tőle, azt sokkal nehezebb előre jelezni, mennyit fog sütni a nap, és mennyi fog fújni a szél.

A gépi tanulás és a big data segítségével ugyanakkor egyre precízebb megoldások születnek a megújulók várható alakulásának prognosztizálására is, egész egyszerűen amiatt, hogy az MI lényegesen komplexebb, ezért pontosabb modelleket képes készíteni és kezelni, mint a legokosabb mérnökök. Akikre ahhoz persze továbbra is szükség van, hogy erre rávegyék a mesterséges intelligenciát, ahogyan abban is meghatározó a szerepük, hogy valóban a megfelelő eredmény szülessen meg. Az ALTEO – hasonló elvek szerint működő és a leginnovatívabb technológiákkal felszerelt – szabályozási központját például olyan irányba fejlesztjük, hogy képes legyen minél inkább tervezhetőbbé tenni a megújulókból származó termelést. Ezzel egyszerre válik stabilabbá a teljes villamosenergia-hálózat és rugalmasabbá, befogadóbbá az új nap- és szélerőművi kapacitások irányába.

De hadd kanyarodjunk vissza a gázmotorokhoz és az ő kiszámíthatóságukhoz, ez ugyanis csak addig érvényes, amíg üzemképesek a berendezések.

Ez egy kicsit valóban a jövőlátásról szól, hiszen arra megy ki a játék, hogy a meghibásodás előtt az optimális pillanatban történjen meg a beavatkozás, ne túl korán és persze ne is túl későn. A már használt prediktív karbantartási technológiákkal akár a harmadával csökkenthető az üzemszünetek okozta leállás, továbbfejlesztésük pedig még előnyösebbé teheti őket.

Ráadásul ettől már csak néhány lépés választja el a digitális iker technológiát, amellyel szintén többen próbálkoznak az energetikában, és amely a virtuális világot hozza közel ahhoz a szektorhoz, amelynek kulcsszerepe van a mesterséges intelligencia fejlesztésében. 

Az MI-alapú megoldások ugyanis rettentő energiaigényesek, az energetika pedig elkötelezett a netzéró célok mellett. Kettejük hatékony szövetsége rendkívül rugalmas és ütőképes energetikai hálózatokat feltételez, amelyek ráadásul emissziós szemmel nézve is példaértékűek. Ez pedig minden eddiginél szorosabb összefogást és együttműködést igényel globális méretekben, és nem csupán az üzleti szereplőktől, hanem a kormányoktól és a civilektől is.