A görög csőd leránthatja a forintot is

Újabb csúcsokat döntött tegnap az adósságválsággal küzdő dél-európai országokra nehezedő nyomás a pénzügyi piacokon. Az elemzők által már „eltemetett” görögök esetében soha nem látott szint, 25 százalék közelébe emelkedtek a tízéves lejáratú államkötvények hozamai, de az olasz és a spanyol papírokat sem kímélték a befektetők: előbbieknél 5,6, utóbbiaknál 5,3 százalék fölé nőtt a hasonló futamidejű papírok hozama a másodlagos piacokon – mindkét érték több mint egy hónapos rekordot jelent.

A bizalom leépülését jelzik a fejlemények az elsődleges piacokon is, amelyeken Olaszország csak a korábbinál lényegesen rosszabb feltételek mellett tudott pénzhez jutni. Az ötéves futamidejű államkötvények aukcióján a terveknek megfelelően csaknem négymilliárd euró folyt be az olasz államkincstárba, mindezért azonban a júliusi 4,93 után már 5,6 százalékos hozamot kellett bevállalni – ez a legmagasabb az euró bevezetése óta. A befektetők annak ellenére büntetik Olaszországot, hogy a parlament éppen a múlt héten fogadott el egy újabb jelentős, több mint 50 milliárd eurós megszorító csomagot.

Nem csoda, hogy a vezető politikusok egyre idegesebben szemlélik a piaci fejleményeket: Philipp Rösler német gazdasági miniszter nyíltan beszélt arról, hogy Görögország rendezett csődjével is számolni kell. (Emiatt Angela Merkel kancellár meg is feddte.) Barack Obama amerikai elnök az eurókrízis amerikai kontinensre gyakorolt negatív hatására figyelmeztetett, és Lengyelországba küldte Timothy Geithnert, hogy pénzügyminisztere adjon tanácsot az euróövezeti pénzügyminisztereknek. Jun Azumi japán pénzügyminiszter pedig minden elképzelhető lépést elvár Európától a görög csőd megakadályozása érdekében. Azt a kérdést, hogy ebben segítenek-e az öreg kontinensnek, nyitva hagyta – az Egyesült Államok és Japán is hatalmas adósságteherrel küszködik.

Ha Japánból egyelőre nem is, Kínából hamarosan érkezhet segítség az eurózónába – legalábbis ebben reménykednek az olasz politikusok. A távol-keleti ország az olaszokat az elmúlt egy hónapban víz felett tartó Európai Központi Bank (EKB) „helyére” ugorhatna be az államkötvénypiacon, miután a jegybank tegnap állítólag már csak minimális értékben vásárolta az itáliai kötvényeket. A Financial Times értesülései szerint az olasz kormány tárgyalt a kínai CIC állami alappal, amely mintegy 80 milliárd euró értékben vásárolhat a papírjaikból. Peking már korábban is jelezte, beavatkozik a bajba került euróövezeti országok államkötvénypiacain, az azonban nem ismert, hogy az ígéretekből eddig menynyit váltott valóra.

Szintén előre próbál menekülni a görög kormány, amely egy újabb megszorítás keretében több mint 150 állami cégnél tervez elbocsátásokat. A DPA értesülései szerint minden vállalatnál mintegy tízszázalékos leépítés lesz, azaz húszezer ember kerülhet utcára. A trojka időközben szerdáról jövő hétfőre halasztotta a tárgyalások folytatását a görög kabinettel, meg kívánja várni ugyanis a hétvégi euróövezeti csúcs eredményeit.
Ha az EU–IMF–EKB hármas nem szavazza meg a görögök számára nyújtott hitel újabb részletét, Athén már októberben fizetésképtelenséget jelenthet. Így részlegesen leállhat az államadósság törlesztése, valamint a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek kifizetése is.

Megint jön a 300-as euró?

Akár a 300-as szintig is gyengülhet a forint az euróval szemben a jelenlegi 285-ről, ha Görögország valóban fizetésképtelenséget jelent, mondta el a Világgazdaságnak Saághy Pál, az Equilor devizaüzletágának vezető üzletkötője. Ennek oka – tette hozzá –, hogy a csőd bejelentése után az invesztorok méginkább a kevésbé kockázatos befektetések irányába mozdulnának el, márpedig az euró még ebben az esetben is vonzóbb lenne számukra, mint a forint. Hasonló lefelé ívelő pályát írna le valószínűleg a többi térségbeli valuta, például a lengyel zloty is – az egyetlen kivételt a még relatív jó állapotban lévő cseh korona jelentené. A görög csőd keltette pánik viharában hasonló mértékben, a jelenlegi 235-ről a 245-250 forintos szint közelébe gyengülne a forint a svájci frankkal szemben, a dollárral szemben pedig még inkább veszítene értékéből a magyar valuta – magyarázta Saághy Pál. A szakember szerint a forint árfolyamát az elkövetkező egy-másfél hónapban elsősorban az euróövezeti események határozzák meg, amelyek hatását a hazai gazdasági események és az azzal kapcsolatos politikai bejelentések enyhíthetik vagy éppen felerősíthetik. „Az elmúlt napok forintgyengülése is főleg az eurókrízis erősödésének tudható be, bár tény, hogy a kormány hétfői bejelentései még rátettek erre egy lapáttal” – véli az elemző.