Sötét képet festett az EKB új elnöke

Az Európai Központi Bank új elnöke a piaci várakozással szemben, meglepetésre csökkentette a kamatot.  A jegybankároknak azzal kellett szembenézniük, hogy az infláció jelentősen meghaladja a központi bank inflációs célját, miközben a munkanélküliség magas szinten áll, és a gazdaság növekedési üteme egyre lassul.

Októberben 3 százalékos inflációt mértek az eurózónában, miközben az EKB inflációs célja 2 százalékos. Az infláció azonban a központi bank korábbi előrejelzése szerint a cél közelébe süllyed jövőre, vélhetően ez segítette a kamat csökkentését. Az EKB az előző kamatdöntő ülésen úgy látta, hogy az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottak.

A munkanélküliség 10,2 százalékra emelkedett a monetáris unióban az Eurostat adatai szerint szeptemberben az augusztusi 10,1 százalékról, amely a gazdaság egyértelmű lassulására utal, és újabb jelet adhatott a központi banknak. A növekedést lefelé mutató kockázatok övezik, és egyre több elemző látja úgy, hogy az euróövezet újra recesszióba csúszhat, amely önmagában a monetáris lazítás irányába mutatott.

Az EKB új elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a gyenge gazdasági adatok indokolták a kamatcsökkentést. Mario Draghi rámutatott: csökkent az inflációs nyomás az eurózónában, amely segítette a lépést.

Hozzátette: a kötvnyvásárlási program „ideiglenes” és „korlátozott”. Ismeretes, az EKB kötvényvásárlással próbálja lenyomni az olasz és a spanyol hozamokat. Az intervenciók azonban eddig csupán ideiglenes segítséget tudtak nyújtani.

Draghi hangsúlyozta, hogy a kamat csökkentése „konzisztens” az árstabilitási kritériummal. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a döntés egyhangú volt.

Draghi szerint az EKB csökkenteni fogja a növekedésre vonatkozó várakozását. Az euróövezet gazdasága 0,2 százalékkal növekedett a második negyedévben, és a várakozások alapján nagyon visszafogott maradhat a GDP bővülése a második félévben. A központi bank elnöke elmondta, az euróövezet „enyhe” recesszió felé halad az év végén.