A 2013/42-es irányelv az úgynevezett gyorsreagálási mechanizmusról szól. Ennek lényege, hogy az Áfa irányelv módosításának köszönhetően az egyes tagállamoknak lehetőségük nyílik az általuk áfa szempontból kockázatosnak ítélt iparágakban egy rövid időszakra (legfeljebb 9 hónapra) fordított adózás bevezetésére. Az irányelv címének megfelelően, az eljárás valóban meglehetősen gyors. Különösen, ha összehasonlítjuk a korábban hasonló esetekre alkalmazandó derogációs eljárás időszükségletével. Ennek megfelelően, amennyiben az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy egy bizonyos iparágban kiugró nemzetgazdasági károkat okoznak az áfával kapcsolatos visszaélések, úgy – amennyiben a fordított adózás egyébként megoldást jelenthet – a tagállamnak lehetősége van kérelmet benyújtani az Európai Unió bizottságához, amelyben kérelmezi az adott iparágra történő fordított adózási mechanizmus tagállami kiterjesztésének engedélyezését. Abban az esetben, ha a benyújtott kérelem tartalmaz minden olyan adatot, amelyre a Bizottságnak a döntés meghozatalához szüksége van, úgy a benyújtást követő egy hónapon belül a Bizottság értesíti az adott tagállamot, hogy megalapozottnak találta-e a kérését. Pozitív válasz esetén a kérelmet benyújtó tagállam megteszi a szükséges lépéseket, illetve az irányelv szövegével élve különös intézkedést alkalmaz a kérelemben szereplő iparágra történő fordított adózás kiterjesztéséről legfeljebb 9 hónap időtartamra.
Az áfacsalás elleni küzdelemhez a tagállamok két új eszközt is kaptak. Az Európai Tanács által javasolt második, talán kevésbe ismert irányelv az egyes meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a fordított adózás tagállami fakultatív alkalmazásáról rendelkezik. Ennek megfelelően a 2013/43-as irányelv kiegészíti az Áfa irányelv fordított adózásról szóló 199a. cikkét. A kiegészítés értelmében 2018. december 31-ig bezárólag a tagállamoknak legalább kétéves időszakra lehetőségük van az irányelvben nevesített termékek és szolgáltatások vonatkozásában fordított adózást bevezetni. Ehhez a tagállamnak csupán a HÉA bizottságot kell értesíteni és indokolna, illetve alátámasztania, hogy miért tartja szükségesnek az adott területen az áfafizetési kötelezettség vevőre telepítését.
A hazai tapasztalatok alapján látható azonban az is, hogy ezek az intézkedések alapvetően rövidtávon fejtik ki hatásukat. Valószínűleg egyik sem jelent tényleges, hosszú távú segítséget a tagállamoknak. Ezen megállapítás az irányelvek szövegében is egyértelműen megjelenik: felhívják ugyanis a figyelmet arra, hogy szükség van olyan hosszú távra szóló mechanizmusokra is, amelyek az áfa rendszerét ellenállóbbá teszik a csalásokkal szemben.
Kérdéses a másodlagos hatás
Az áfával kapcsolatos visszaélések miatt bevezetett fordított adózás talán két legismertebb területe Magyarországon az építőipar és a mezőgazdaság, azon belül is a gabonatermékek, fehérjenövények illetve olajos magvak kereskedelme. Az intézkedés hatására mindkét iparágban jelentősen csökkent a visszaélések száma. Kérdés azonban a másodlagos hatás mértéke, tehát az, hogy a visszaélések milyen arányban terelődnek át más iparágakba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.