Lépett a NATO az oroszok miatt, Magyarország sem költ eleget védelemre

A NATO-tagországok a walesi NATO-csúcson - tekintettel az ukrán válság fejleményeire - megállapodtak, hogy visszafordítják a védelmi kiadások csökkentésének folyamatát.

David Cameron szerint a brit kormány e kötelezettségvállalás jegyében döntött arról, hogy mindkét készülő repülőgép-hordozóját hadrendbe állítja.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia egyike "azon néhány" NATO-tagállamnak, amelyek hazai össztermékük (GDP) 2 százalékánál többet fordítanak védelmi kiadásokra.

A minimum 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetés a NATO általános elvárása a tagállamokkal szemben, ám ennek a szövetség 28 tagjából jelenleg mindössze négy tesz eleget - Magyarország is a többi 24 között van.

Nagy-Britannia két repülőgép-hordozót épít, de egyikük, a Prince of Wales sorsa a kormány által 2010-ben elvégzett stratégiai felülvizsgálat óta bizonytalan volt. Az akkori döntés alapján ezt a hajót nem állították volna hadrendbe, hanem vagy eladták volna, vagy konzervált állapotban, szárazdokkban tartották volna későbbi döntésig.

A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a pénzügyi válság idején hatalmasra duzzadt költségvetési deficit leszorítása végett reálértéken 8 százalékkal tervezte csökkenteni 2015-ig Nagy-Britannia védelmi költségvetését. Ennek már áldozatául esett a királyi haditengerészet korábbi zászlóshajója, az Ark Royal repülőgép-hordozó, több más hadihajóval együtt. Emellett kivonták a szolgálatból a hordozókról helyből felszállni képes Harrier harci gépeket is.

Az Ark Royal leszerelése óta Nagy-Britanniának nincs repülőgép-hordozó kapacitása, csak egy helikopter-hordozó áll jelenleg hadrendben.

A készülő két brit repülőgép-hordozó, a Prince of Wales és a Queen Elizabeth együttes beruházási költsége 6,2 milliárd font (csaknem 2500 milliárd forint), ami a kétszerese az eredeti előirányzatnak.

A Queen Elizabethet II. Erzsébet királynő már júliusban hivatalosan felavatta a kelet-skóciai Rosyth hajógyárában. A két új repülőgép-hordozót azonban a tervek szerint csak 2017-ben bocsátják vízre, és 2020-ban állítják hadrendbe.

Ez a két legnagyobb hadihajó, amelyet Nagy-Britanniában a brit királyi haditengerészet számára valaha is építettek. Vízkiszorításuk 65 ezer tonna, hosszuk 280 méter, legénységük - a haditengerészeti és a repülőszemélyzettel együtt - egyenként 1600 főből áll majd.