Felesleges volt a forint aggodalma: megerősítette hazánk adósbesorolását a Standard and Poor's
Megerősítette Magyarország államadósság-besorolását a Standard and Poor's. A New York-i székhelyű nemzetközi hitelminősítő vállalat péntek esti tőzsdezárást követően kiadott közleménye BBB minusz kategóriában hagyta a magyar szuverén adósságot, stabil kilátással.
Az elemzők a hét elején lapunknak azt jósolták, hogy a hitelminősítő a januári meglepő döntése után ezúttal nem változtat a besorolásunkon, mivel a makrogazdasági fundamentumok az azóta eltelt időszak alatt többségében pozitív irányba mozdultak el.
A forint sem véletlenül volt ideges az elmúlt napokban, egy esetleges leminősítés ugyanis már a bóvli kategóriát jelentette volna. Azzal, hogy erre végül nem került sor, továbbra is mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlja Magyarországot.
A Standard & Poor’s még januárban nagyon nagy meglepetésre a korábbi BBB kategóriából BBB minuszba vágta vissza hazánk adósosztályzatát, amit akkor az energiaszállítási bizonytalanságokkal és az uniós források folyósításának késedelmével magyaráztak. Bár félő volt, hogy a Fitch követi a New York-i társát, Londonban két héttel ezelőtt szintén pozitív döntést született.
Stabilizálódik a magyar gazdaság
A mostani értékelésükben kiemelik, hogy a stabil kilátás tükrözi azt a véleményüket, hogy a magyar gazdaság egy sor külső sokkot, valamint a költségvetési és monetáris ösztönző intézkedések időszakát követően stabilizálódik. A 2022-es áprilisi parlamenti választásokat követően a politikai döntéshozók a szigorúbb monetáris és fiskális beállítások felé mozdultak el, ami várakozásaik szerint 2023 hátralévő részében a belföldi kiadásokat fogja csökkenteni.
A 2023 utáni növekedési kilátások véleményük szerint továbbra is egészségesek, bár a strukturálisan szűk munkaerőpiac és az uniós beáramlással kapcsolatos bizonytalanság korlátozza a potenciális növekedést. Úgy látják, hogy kormány továbbra is elkötelezett marad a költségvetési konszolidáció mellett, ami a következő két-három évben csökkenteni fogja a GDP-arányos adósságot.
Az alapfeltevésük szerint a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret (MFF) és a helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF) keretében rendelkezésre álló uniós forrásokat nem fogják jelentősen csökkenteni, csak késleltetni.
Abban az esetben minősíthetik le Magyarországot, ha az EU jelentősen csökkenti a támogatásokat, vagy ha Magyarország energiaellátása problémákba ütközik, mivel Magyarország továbbra is nagymértékben függ az oroszországi importtól. Szerintük bármelyik eredmény gyengítheti Magyarország gazdasági növekedési kilátásait, és azt eredményezheti, hogy a kormány eltér jelenlegi költségvetési konszolidációs stratégiájától, és további támogató intézkedéseket nyújt a gazdaságnak. Egy ilyen forgatókönyv a forint árfolyamára és az inflációra is kiható külső nyomással jár, ami tovább korlátozná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának rugalmasságát.
Stagnálhat a gazdaság idén, politikai hangulat függvénye az uniós források lehívása
A hitelminősítő várakozása szerint 2023-ban 0,1 százalékkal nőhet a gazdaság, amit a belső kereslet csökkenése ellensúlyoz a magasabb nettó exporttal. A középtávú növekedésről azt írják, hogy az várhatóan megközelíti a 3 százalékot. Kiemelik, hogy több tényező együttesen azt eredményezi, hogy nem fog idén csökkeni a gazdaság teljesítménye, egyrészt a mezőgazdaság érdemben emelheti a kibocsátást, másrészről a visszafogott külső kereslet ellenére is idén jelentősen bővül az ország exportkapacitása, a kivitel 4 százalékos bővülését várják.
Az uniós források kapcsán arra mutatnak rá, hogy ugyan történt előrelépés a reformok terén, egyes döntések politikailag érzékenyek, és a pénzeszközök végső felszabadítása döntően az uniós szintű politikai hangulat függvénye lesz.
Mindenesetre továbbra is azzal számolnak, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból az elkövetkező években nem fognak jelentős összegeket csökkenteni, és hogy a jelenleg befagyasztott források egy része az év vége felé elérhetővé válhat. A rendelkezésre álló finanszírozás magas állománya azt jelenti, hogy az uniós források éves beáramlása a következő években átlagosan a GDP mintegy 4 százalékát teheti ki. Ezen alapok további késedelme vagy csökkentése befolyásolhatja a 2024-től kezdődő növekedési előrejelzéseiket.
Magasabb szinten ragadhat be az infláció
Várakozásaik szerint a harmonizált fogyasztóiár-indexben (HICP) kifejezett infláció 2023-ban átlagosan 18,1 százalék lesz, majd 2024-ben 5,1 százalék felé csökken. Viszont a következő 18 hónapban nem fog visszatérni az MNB céljához, és csak 2024 év végén fog a tűréssávba esni. Sőt, megnövekedett kockázatot látnak arra, hogy az infláció hosszabb ideig 5 -10 százalékos szinten marad, amennyiben a magas bérnövekedésből és a kiskereskedők növekvő átárazási erejének erős másodlagos hatásaiból adódóan a belföldi kereslet helyreállása után a kiskereskedőknél megnő az átárazási erő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.