Spamzűr: a törvény sem segít

Egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az Egyesült Államok területén január óta érvényben lévő, a spamek - kéretlen elektronikus reklámlevelek - viszszaszorítása érdekében hozott törvény (Can Spam Act) - derül ki a spamszűrésre specializálódott SurfControl felméréséből. A tömeges reklámüzenetek feladói a jogszabály kijátszására új megoldásokat dolgoztak ki, és a joghézagok kihasználása mellett még a szűrőprogramokat is megtévesztik.

Jelentősen megnövekedett például a grafikus spamek mennyisége, amelyeknél az adatvédelmi nyilatkozat és a feladó címe nem szövegként, hanem képként jelenik meg. A spamszűrő rendszerek így nem ismerhetik fel, hogy miről szól valójában a levél. Az azonosítást tovább nehezíti, hogy a levélhez csatolt fájlok, illetve az ezeket tároló szerverek neve gyakran változik.

Mivel az USA-ban bevezetett spamellenes törvény kifejezetten a kereskedelmi célú kéretlen levelek küldését tiltja, sok spamküldő azt állítja a levélben, hogy célja csak a tájékoztatás, és nincsenek kereskedelmi szándékai. A Can Spam Act előírja a reklámlevelek küldői számára a leiratkozási lehetőség biztosítását is, sok spammelő azonban az e-mailen kívül postai lemondási utat is megad. Ezekkel a címekkel pedig az a probléma, hogy többségük az Egyesült Államok területén kívül található, ahol az amerikai törvény itt már nem érvényes.

A kéretlen elektronikus reklámlevelek napjainkra a teljes e-mail forgalom közel 50 százalékát adják. A biztonságtechnológiai megoldásokat szállító Clearswift legfrissebb felmérése szerint a Viagrát és egyéb gyógyszerkészítményeket áruló spamek továbbra is csaknem felét teszik ki a kéretlen levélforgalomnak. Rendkívül magas szintet ért el a pornográf és gyalázkodó levelek aránya is. Bár a felhasználók az ilyen leveleket általában még megnyitásuk előtt törlik, úgy tűnik, mégis elég nagy az érdeklődés ahhoz, hogy a spamküldőket munkára bírja.