Spamhadjárat

A kéretlen levelek áradata egyre nagyobb gondot jelent világszerte, számuk ugyanis a szűrőberendezések ellenére sem csökken. Meglehetősen riasztónak tűnhet az az adat, hogy a spamek egyes helyeken a teljes levélforgalomnak akár a 80 százalékát is kitehetik. S bár alighanem a legtöbben olvasatlanul, automatikusan kitörlik ezeket, a károk éppen ezáltal keletkeznek: kiválogatásuk, törlésük időt vesz igénybe, nem beszélve arról, hogy egyesek a „törlés” gomb gyors nyomkodásával akaratlanul is eltüntethetnek olyan üzeneteket, amelyek viszont „valóságosak” és persze fontosak is lehetnek. Ugyanakkor ott a vírusveszély is, az, hogy egyre gyakrabban érkeznek egy spamlevél csatolmányaként.

Mindazonáltal a kéretlen levelek üzlete virágzónak tűnik – derítették ki amerikai kutatók –, s a megcélzott személyek válaszainak meglehetősen csekély aránya ellenére is éves szinten több millió dolláros bevétellel kecsegtet, annak ellenére, hogy az ellenük indított támadások miatt a jövőben akár drágábbá válhat számukra az e-mailek küldése.

Meglehetősen szokatlannak tűnhet az a módszer, amelyet a Kalifornia Egyetem kutatói végeztek, hiszen ők is spamküldővé „változtak át”. A magyarázatuk azonban meggyőző: ahhoz, hogy fel tudd mérni a spampiacot, magadnak is küldővé kell válnod. Beszivárogtak egy olyan bothálózatba (a számítógépet terminállá alakító kliensprogramot jelent), amelyet kéretlen levelek küldözgetésére használtak, s több mint egymillió számítógépet tartott az „uralma alatt”. Megkezdődött a munka: a kutatócsapat ezeken az „eltérített” számítógépeken keresztül bonyolította le a spamkampányát, bár igaz, nem a teljes hálózatot vette igénybe.

Egy valóságosnak tűnő gyógyszertár honlapját hozták létre, amelyen férfiasságnövelő készítményt reklámoztak. Ez egyébként teljesen beleillik a spamek világába, hiszen esetükben ez a témakör viszi a prímet. Közel egy hónapos munka és mintegy 350 millió kéretlen levél elküldését követően az eredmény: 28-an jeleztek vissza, hogy vásárolnának a termékből. A kutatók arra azért vigyáztak, hogy a tranzakcióra ne kerülhessen sor, így amikor az ügyfél a hitelkártyájának az adatait akarta átküldeni, hibaüzenetet kapott kézhez, amely megakadályozta őt ebben.

A kampány válaszadási rátája ugyan elenyésző, hiszen kevesebb, mint 0,00001 százalék, és ez jócskán elmarad a reklámleveleket (dm) jellemző 2,15 százalékos átlagtól. Ám a bevételi oldalt nézve nem olyan rossz az eredmény. A mintegy egy hónap során befutott közel 30 megrendelés több mint 2700 dollárt hozott volna, azaz naponta valamivel többet száz dollárnál. Ám amennyiben a kutatók a teljes bothálózatot kihasználják, úgy naponta mintegy 7000 dollárral nőtt volna a bankszámlájuk egyenlege, ez éves viszonylatban már 3,5 millió dollár. Ez pedig már kellően vonzónak tűnhet ahhoz, hogy a spamüzletág továbbra is virágozzon, s újabb és újabb „támadásokat” intézzen a gyanútlan számítógép-tulajdonosok felé.

Milyen betűvel kezdődik az e-mail cím? Bár a legtöbben aligha tulajdonítanak komoly jelentőséget ennek a dolognak, brit kutatók szerint azonban alapvetően ez dönti el, milyen mennyiségben érkezik a postaládába spam. Több mint félmilliárd kéretlen levél átnézését követően ugyanis arra a megállapításra jutottak, hogy akinek A, M vagy S betűvel kezdődik az e-mail címe, annak az átlagosnál jóval több spamet kell nap mint nap eltakarítania, mint annak, akinek Q vagy Z a kezdőbetűje.

A magyarázat egyszerű, a spamküldők ugyanis a „szótár” módszer alapján kreálják a megcélzott e-mail címeket, azaz a gyakoribb nevek jóval több kéretlen levelet kapnak kézhez, mint a kevésbé ismertebbek vagy az egyénileg kitaláltak.

Munkatársunktól-->