Olyan történhetett inflációs fronton, amire nagyon régóta vártunk

Tovább süllyedhetett az infláció Magyarországon: szeptemberben a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint a fogyasztói árak éves alapon 3,1 százalékkal emelkedhettek, miközben havi bázison stagnálhattak. Mindez azt jelenti, hogy 43 hónap, azaz több mint három és fél év után lehet ismét a jegybank 3 százalékos célsávjának közvetlen közelében a hazai infláció. Hogy így van-e, csütörtökön kiderül, ekkor teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb adatokat, amelyek ismét meglepetést tartogathatnak.

Az üzemanyagárak miatt csökkentették az infláció

Az egy hónappal ezelőtti adatközléshez nagyon hasonló folyamatokat várunk: augusztus után szeptemberben is változatlan árszínvonallal számolunk, vagyis havi bázison ismét stagnálhatott a drágulás – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki több tényező együttes hatását emelte ki:

• a kedvező folyamatok mögött a legnagyobb szerepet az üzemanyagok árának alakulása játszhatta. Ennél a KSH szerinte mintegy 3,5 százalékos árcsökkenést mérhetett szeptember folyamán, ami önmagában 0,2 százalékpontot lefarag a havi inflációs mutatóból.
• Emellett jelentősen mérséklődhettek az árak az üdülési szolgáltatások esetében is, döntően szezonális okokból. Ennek hatására a szolgáltatások inflációs rátája is minimális lehetett havi alapon.
• Havi összevetésben egyedül a háztartási energia és a ruházati cikkek ára emelkedhetett érdemben, miközben az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek esetében minimális drágulással számol.

Mindezen folyamatok hatására azt várja az elemző, hogy az augusztusi 3,4 százalék után szeptemberben 3,0 százalékra mérséklődhetett a fő inflációs mutató. 

Amiben viszont nincsen változás, hogy továbbra is a szolgáltatások adják az infláció derékhadát – itt még mindig 9,4 százalékkal lehetett magasabb az árszínvonal idén szeptemberben, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a háztartási energia és az egyéb cikkek – beleértve az üzemanyagot is – fékezhette az éves bázisú inflációt. Az élelmiszereknél a tavalyi évi alacsony bázis miatt némileg erősödhetett ugyan az infláció, de ezt még így is csupán 2,8 százalékosra becsüli.

Egyszeri hatások miatt ugrott meg az infláció a nyár közepén

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentárjában azt emelte ki, hogy az augusztusi infláció kellemes meglepetést jelentett, hiszen a pénzromlás a vártnál alacsonyabban alakult, ami egyben szerinte azt is jelenti, hogy 

A szeptemberi adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy befolyásolhatta a tranzakciós illeték augusztusi emelése. Utóbbinak az inflációs hatása azonban kicsi, vélhetően néhány tized százalékpont. Az infláció kapcsán ugyanakkor kérdés szerinte a kereslet alakulása: a magasan ragadt árszínvonal akadályozza a kereslet felfutását, így pedig ebből az irányból nem érkezik egyelőre jelentősebb inflációs nyomás, mindazonáltal az árak csökkenése sem következik be, amely a magyar kiskereskedelmet ismét versenyképessé tehetné.

A következő hónapokban gyorsulhat az infláció, a közel-keleti helyzeten is sok múlik

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy historikusan nézve szeptemberben havi bázison nem változnak az élelmiszer- vagy szolgáltatásárak, egyedül a ruházkodási cikkek esetében szoktak nagyobb átárazások lenni, a nyár végi akciók kifutásával. Ebből kifolyólag most sem számítanak nagyobb havi ármozgásra: a várt 0,2 százalékos havi áremelkedéssel 3,2 százalékra lassulhatott az infláció, vagyis lényegében elérhette a jegybanki célt. 

Mindenesetre az elemző úgy véli, ennek mértéke nem lesz jelentős, év végéig így is 5 százalék alatt maradhat az inflációs ráta, és majd jövőre kezdhet el ismét mérséklődni, hogy aztán 2025 nyarára érje el ismét a jegybanki célt. 

Úgy látja, a kisebb kockázatot jelent a közel-keleti konfliktus kiéleződése és azon keresztül az üzemanyagárak alakulása. Az utóbbi napokban a benchmarkként használt Brent típusú kőolaj ára 80 dollár felett is járt hordónként, amely érdemi ugrást jelent a szeptember végi 70 dollár közeli szintekhez képest, azonban még mindig kedvezőbb, mint a tavaly ilyenkori 90 dolláros árfolyam. Vagyis éves bázison egyelőre nem kell aggódni az olajárak nyomán, azonban látható, hogy a piac szélsőségesen tud reagálni a háborús hírekre, amelynek hatása a hazai üzemanyagpiacon is megjelenik – figyelmeztetett Molnár Dániel.

Óvatos marad a jegybank a kedvező inflációs folyamatok ellenére

Ettől némileg sarkosabb véleményt fogalmazott meg Virovácz Péter, aki szerint a kedvező inflációs adat ellenére sem szabad hátra dőlni, ugyanis még mindig magas a maginfláció (4,7 százalékos lehetett szeptemberben).

– véli az elemző, aki éppen ezért azt gondolja az elmúlt hetekben látott pénzpiaci és devizapiaci instabilitás alapján, hogy a jegybank a kedvező inflációs adat ellenére is óvatos marad. „Nem várjuk októberben az irányadó ráták további csökkentését, az alapkamat így maradhat 6,50 százalékon” – hangsúlyozta az ING Bank szakértője.

Regős Gábor szerint a következő időszak inflációjával kapcsolatban két tényező lehet meghatározó: az elmúlt időszakban gyengélkedő forintárfolyam alakulása, illetve a közel-keleti helyzet hatása az olajárakra. Ez különösen az év végéhez közeledve lehet fontos, hiszen a cégek az év eleji átárazásoknál e két tényezőt mindenképpen figyelembe veszik.