Az izraeli háború 109. napja – Újabb közös csapást mért a húszikra az amerikai-brit összefogás, folytatják harcukat a jemeni lázadók ellen

Újabb közös akciót hajtott végre a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen – jelentette be hétfő éjjel a londoni védelmi minisztérium. A kedd hajnalban ismertetett részletesebb közös közlemény szerint, amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Hollandia, Ausztrália, Kanada és Bahrein adott ki, a légicsapásoknak nyolc célpontjuk volt.

Grant Shapps brit védelmi miniszter külön közzétett személyes tájékoztatójában önvédelmi akciónak nevezte a fellépést. Shapps szerint ugyanis a húszi támadások továbbra is veszélyeztetik a hajózó személyzetek tagjainak életét, és a hajóforgalomban okozott fennakadás tűrhetetlen költségekkel terheli az egész világgazdaságot. A közös fellépés újabb csapást mért a húszik egyébként is korlátozott fegyverkészleteire és a világkereskedelmet fenyegető támadó képességeikre.

A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.

A londoni védelmi tárca külön tájékoztatása szerint a légitámadásban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon FGR4 harci repülőgépe és két Voyager légi üzemanyag-utántöltő repülőgépe vett részt. A Pentagon közlése szerint az amerikai harci gépek az Eisenhower repülőgép-hordozóról szálltak fel. A kedd hajnali közös közlemény szerint az akciónak nyolc célpontja volt, ezek között mindenekelőtt „a húszik rakétatámadási és légi felderítő képességeihez kötődő” föld alatti tárolók és egyéb katonai létesítmények szerepeltek.

A londoni védelmi tárca tájékoztatásában is szerepel, hogy a hétfő éjjeli brit–amerikai akcióhoz Ausztrália, Kanada, Bahrein és Hollandia nyújtott támogatást, de e segítség mibenlétét a minisztérium nem részletezte. Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök telefonon tárgyalt, és megállapodtak abban, hogy a két ország a nemzetközi partnerekkel együttműködve folytatja erőfeszítéseit a húszi támadások megakadályozására.

Biden és Sunak szerint továbbra is fontos a kétállami megoldás a Gázai övezetben

A brit kormányfő a megbeszélésen hangsúlyozta: a Hamász által jelentett fenyegetés elleni izraeli erőfeszítések támogatása sem tereli el a figyelmet annak szükségességéről, hogy az izraeli hadseregnek nagyobb gondot kell fordítania a civil lakosság védelmére és arra, hogy tevékenysége a nemzetközi humanitárius törvények keretein belül maradjon.

A brit kormányfő és az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy szükséges újabb útvonalak megnyitása a Gázának szánt segélyek számára, és ezzel egy időben javítani kell a már meglévő folyosók működésének hatékonyságát. Rishi Sunak és Joe Biden egyetértett abban is, hogy

minden eddiginél fontosabb a kétállami megoldáson alapuló rendezés, amely lehetővé teszi, hogy az izraeliek és a palesztinok egyaránt békében és biztonságban élhessenek.

A brit kormány az utóbbi időszakban többször is hangot adott ennek az álláspontjának.

Az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújtott több terrorizmushoz köthető gázai pénzügyi csoportot , amelyek állítólag megkönnyítették a pénzeszközök – köztük kriptovaluta – átutalását Iránból a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád számára. A pénzügyminisztérium közleménye szerint az USA az Egyesült Királysággal és Ausztráliával párhuzamosan vetette ki a szankciókat, amelyekkel a Hamász ellátását finanszírozó csoportokat és pénzügyi intézményeket vettek célba.