Évtizedek óta nem volt ilyen kínai rakétateszt

Interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt szerdán Kína, mely a Csendes-óceánba csapódott be. A fegyverkísérletre a Kínai Néphadsereg kiterjedt légi és tengeri hadgyakorlatainak során került sor, hetekkel a kínai elnök, Hszi Csin-ping és amerikai kollégája, Joe Biden közötti telefonbeszélgetés előtt.

Noha Peking szerint rutinszerű műveletről van szó, Kína általában egy hszincsiangi lőtéren vagy az ország felségvizeinek számító Bohai-tengeren szokott hasonló rakétákat tesztelni. Kínai rakétakísérlet utoljára 1980-ban csapódott be a nemzetközi vizeken. Peking azt nem árulta el, hogy melyik interkontinentális rakétáját tesztelte – írja a Financial Times.

Kína egyre több atomfegyvert halmoz fel, még ha azokat elsőként nem is használná

Szakértők szerint az atomtöltet hordozására is alkalmas rakéta tesztelésével Kína erőt demonstrált, jelezve, hogy az ország képes akár az Egyesült Államok területére is atomcsapást mérni. 2021-ben Kína hiperszonikus rakétákat is tesztelt. A fegyverkísérlet jelezheti a kínai Beidou műholdas navigációs rendszer fejlődését. Bár Kína katonai doktrínája elveti a nukleáris fegyverek elsőként való bevetését, a tavalyi Hszi-Biden találkozó után megkezdődött 

Ráadásul a kínai atomfegyverek száma 410-ről 500-ra nőtt 2023 és 2024 januárja között a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) szerint. Ez ugyan eltörpül a 3708 amerikai és a 4380 orosz atomfegyver mellett, ám egy tavalyi Pentagon-jelentés szerint a kínai atomarzenál 2035-re elérheti az 1500-at – idézi fel az NBC News.

Korábban az Egyesült Államok fejlett rakétarendszert telepített a Fülöp-szigetekre, amit Kína fenyegetésként értékelt. A múlt hónapban Peking arra szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy vegyék át a kínai, első használatot tiltó doktrínát, ami részben támadás Washington olyan megállapodásaival szemben, melyek keretében az Egyesült Államok atomernyője védi az ország NATO-szövetségeseit és ázsiai partnereit is.