Módosítja-e a bank a devizahitelezési politikáját?

Balázs László. A Magyarországi Volksbank Zrt. elnök-vezérigazgatója. Nagy árkülönbség. „Az árkülönbség még mindig akkora a devizahitelek javára, hogy valószínűtlennek tűnik a forintkölcsönök gyors térnyerése a lakossági kölcsönökön belül. A devizahitelek között ugyanakkor várható hangsúlyeltolódás az euróalapú konstrukciók javára, hiszen a svájcifrank-konstrukciók jóval nehezebben hozzáférhetők a piacon, s a Volksbank – több hitelintézethez hasonlóan – a közelmúltban felfüggesztette az alpesi devizában nyújtott kölcsönök folyósítását. A keresleti oldalon is tapasztalható változás, az eddiginél nagyobb óvatosságot látok a hitelfelvételnél: ez ugyanakkor érthető is, hiszen a bizonytalan gazdasági környezetben mindenki sokkal jobban megfontolja az olyan stratégiai, meghatározó döntéseket, mint például egy lakáshitel felvétele.”

Horváth Krisztina. A Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Marad a korlát. „A Raiffeisen Bank már korábban leállította a svájcifrank-alapú hitelek folyósítását a lakossági ügyfelek számára. A korlátozást két ütemben valósítottuk meg: először a jelzálogalapú hiteleknél, később pedig a személyi kölcsönöknél is. Bankunk emellett a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a kockázatkezelésre a lakossági ügyfeleknél is, például a maximális futamidőt a lakáshiteleknél 35-ről 30 évre, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 25-ről 20 évre módosítottuk. A frankalapú hitelekre vonatkozó korlátozás – amelyet egyre több piaci szereplő vezet be – véleményem szerint 2009 első fél évének végéig biztosan fennmarad majd, és további »miniválságokat« sem tartok elképzelhetetlennek.”

Gyuris Dániel. Az FHB Jelzálogbank Zrt. vezérigazgatója. Jön az euró. „A svájcifrank-alapú hitelek visszaszorulásával egyértelmű, hogy a meghatározó lakossági hiteldeviza az euró lesz a közeljövőben. A forint hektikus árfolyammozgása miatt most kedvezőtlen szakaszba jutottak a lakossági devizaadósok is, ám semmiképp sem szabad megfeledkezni arról, eddig nagyon komoly hasznuk származott abból, hogy lényegesen alacsonyabb kamatok mellett, olcsón jutottak hitelhez. Ami pedig a jövőt illeti, a fogyasztási hiteleknél egyértelmű lehet az euró túlsúlya, ám a lakáshiteleknél újra komoly alternatívát jelenthetnek a támogatott konstrukciók. Emlékeztetnék rá – mint ahogy korábban többször is tettem –, hogy az új lakásoknál 15 millió forintos hitelösszegig is elmehet az ügyfél úgy, hogy a hosszú kamatperiódus miatt évekig biztonságban érezheti magát.”

Illés Zoltán. Az OTP Bank ügyvezető igazgatója. Kellő óvatosság. „Stabil forint- és devizaforrásaink bázisán a támogatott és piaci kamatozású forinthitelek széles körét nyújtjuk, és továbbra is folyósítunk devizaalapú hitelt, de a megváltozott piaci környezet eredményeképpen a svájcifrank- helyett inkább az euróalapú hitelek iránti kereslet növekedését prognosztizáljuk. A kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet és a romló reálgazdasági kilátások hatására módosítottunk a hitelhez jutás feltételein és a kamatmértékeken. Ezen túlmenően a hitelezési kockázatok továbbra is alacsony szinten tartása érdekében szigorítottunk a hitelfedezettségi követelményeken is. Ugyancsak prudenciális okokból döntöttünk úgy, hogy a valutaváltó, úgynevezett Világhitelt csak privátbanki ügyfeleknek nyújtjuk.”

Szentpétery Csaba. A Budapest Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. Konzervatív politika. „Úgy gondolom, hogy tanulságos időszakot élünk. A hónapok óta látható előjelekkel érkező válság a Budapest Bankot ugyanakkor nem érte meglepetésként, mivel hitelezési politikánk a válságot megelőzően is híresen szigorú volt. Ennek a konzervatív hitelelbírálásnak köszönhetően továbbra is folytatjuk deviza- s ezen belül svájcifrank-alapú hitelezésünket lakossági ügyfeleink számára is. Az ügyfelek részéről nem tapasztalunk jelentős érdeklődést a frankhitelek euró- vagy forintalapú konvertálására. A gazdasági környezet változó dinamikáját folyamatosan figyelemmel kísérjük, és a forrásköltségek drágulása ellenére a valós ügyféligényekre alapozott devizahitelezési politikánk felülbírálatának nem látjuk indokát.”