Megéri-e a svájcifrank-alapú hiteleket euróra váltani?

Árva András. A CIB Bank lakossági termékfejlesztési vezetője. Mérlegelés. „A svájcifrank-hitelek forintra vagy euróra váltása előtt mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy a hitelét számolja át közösen a banki szakértővel. Alapos mérlegelés után érdemes arról dönteni, hogy az ügyfél marad-e a svájcifrank-hitelnél, vagy átváltja azt. Ennek során szempont, hogy milyen árfolyamon folyósították a kölcsönt, és ahhoz képes jelenleg milyen árfolyamon váltanák át, illetve hogy milyen frank-, euróárfolyamra számít hosszú távon. A közös pénzre történő átváltásról azoknak érdemes gondolkodniuk, akik az eurózónához történő minél előbbi csatlakozásban bíznak, illetve akik a rendszeres, havi jövedelmüket euróban kapják, hiszen az átváltást követően nem kell árfolyamkockázattal számolniuk.”

Radil Thomas. A Sopron Bank elnök-vezérigazgatója. Kisebb kockázat. „Érdemes átgondolni a svájcifrank-hitelek euróra történő átváltását, ezzel azonban sajnos csak az alpesi deviza közös pénzzel szembeni esetleges további erősödése ellen védekezhetünk, a már elszenvedett árfolyamveszteség realizálása, valamint a kissé magasabb eurókamatlábak felvállalása árán. Az euróbevétellel rendelkező adósoknak az átváltás lehetősége mindenképpen meggondolandó. A csak forintbevételekkel rendelkező ügyfeleknek euróhitel esetén is szembe kell nézniük devizaárfolyam-kockázattal, még ha kisebbel is, mint frankalapúak esetén. A piaci forinthitelek kamatlába magasabb, mint a frank- vagy akár az eurókölcsönökéi, ezért a forintra történő átváltás csak a kamatok közti különbség jelentős csökkenése esetén javasolt.”

Bánfalvi László. A HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. Költségek. „Célszerű kettéválasztani a kérdést, hogy érdemes-e svájcifrank-hitelt euró- vagy forintalapúra váltani. Forintalapúra most nem, mert akkor jelentős árfolyamveszteséget kellene elszenvednie az adósnak, ráadásul jóval magasabb kamatszint mellett. Az euróalapúra való átváltásnál pedig minden esetben a konkrét ügytől függ, tanácsos-e a konverzióban gondolkodni: az ingatlan értéke miatt kiváltható-e egyáltalán a hitel, továbbra is hitelképes-e az ügyfél, mekkora az átváltás költsége, mennyire bízunk abban, hogy a frank tovább fog erősödni, vagy esetleg gyengülni kezd, illetve mekkora a két hitel törlesztőrészlete közötti különbség. Azt tanácsolom, mielőtt belevágnánk az átváltásba, tájékozódjunk hitelközvetítőnél vagy a pénzintézetnél.”

Nagy Ferenc. A K&H Bank lakossági hitel- és tranzakcionális szolgáltatások marketingfőosztályának vezetője. Az euró jövője. „Hosszú távon csak azoknak az ügyfeleknek lehet érdemes svájcifrank-alapú hitelüket euróalapúra cserélniük, akik úgy gondolják, hogy az eurózóna hosszabb távon sem lábal ki a válságból, és emiatt a frank tovább erősödik a közös pénzzel szemben. A keresztárfolyam stabilizálódása vagy az euró erősödése esetén ugyanis a váltással rosszul járhat az ügyfél. A váltás kapcsán érdemes figyelembe venni a devizaváltással együtt felmerülő járulékos költségeket is, amely a futamidő során eloszlik ugyan, de mégis emeli a fajlagos havi törlesztőrészletet, és ezzel csökkenti az áttérés előnyét. Mivel nem tudhatjuk, hogy a frank/euró keresztárfolyam miként alakul, ezért azt minden érintettnek a saját várakozásai alapján kell megítélnie.”

Gyarmati János. A Budapest Bank árazási és CRM-vezetője. Élethelyzetek. „A devizaalapú kölcsön forintra vagy más devizára váltásánál három dolgot érdemes mérlegelni: az átváltásból eredő árfolyamveszteséget, az új hitelünk árazását és az új devizanem kamatkockázatát. Ezek közül jelenleg a realizálható árfolyamveszteség mértéke lehet a fő visszatartó erő, de figyelmeztető jel az is, hogy az MNB éppen kamatemelési ciklusba kezdett, azaz akár az is elképzelhető, hogy a közeljövőben a konverzió utáni új, forintalapú hitelünk árazása emelkedik. Összességében elmondható, hogy a jelen körülmények között kevés azon ügyletek száma a piacon, amelyeknél érzékelhető veszteségek nélkül végrehajtható a konverzió: ezt mindenkinek a saját élethelyzetének és lehetőségeinek megfelelően, a fenti kockázatok figyelembevételével kell eldöntenie.”