Mennyit eshet az OTP?

Nehéz lenne nem pánikként jellemezni azt, ami az elmúlt héten az OTP-részvényekkel történt. Néhány nap alatt több mint ezer forintot esett a részvény, és így a bank értéke 270 milliárd forinttal csökkent rövid idő leforgása alatt.

Az okokat nem szükséges magyarázni, csőstől jött a baj. Egy héttel ezelőtt a közigazgatási és igazságügyi miniszter bejelentése indította el a lavinát, miszerint a kormány visszamenőleges jogszabályi módosítással szeretné rendezni a devizahitelesek helyzetét. Később kiderült, hogy a kormány alapvetően a devizahiteleken elszenvedett árfolyamveszteséget szeretné „eltűntetni”. Kérdés, hogy a több mint ezer milliárdos terhet milyen arányban osztják meg a bankok, az állam és a devizaadósok között. Egy dolog biztos, hogy a bankrendszer ekkora terhet önmagában már nem képes elviselni.

Fontos tudni azt is, hogy a 3550 milliárdos devizahitel-állományból 1715 milliárd szabad felhasználású jelzáloghitel. Ezek ingatlannal fedezett fogyasztási célú hitelek. Kérdés, hogy ennek a körnek is segítséget kíván-e nyújtani a kormány. Ha nem, akkor a potenciális veszteség is a felére csökken. Ugyanakkor ezek a devizahitelesek is részt vehettek a végtörlesztésben, így ha a múltbeli tapasztalatokból indulunk ki, akkor számolhatunk azzal, hogy a teljes devizahiteles kör megmentését fontolgatja a kormány.

Az OTP Bank esetében eddig 255 milliárd forintos árfolyamveszteséget szenvedtek el az ügyfelek a devizahiteleken. Abban az esetben, ha a bank állná ennek a veszteségnek a harmadát, akkor adózás után 72 milliárd forinttal csökkenne az eredménye, ami részvényenként 260 forintos értékbeli csökkenést indokol. A kieső kamatbevételek és az, hogy a forintosított hiteleken kisebb a kamatmarzs, részvényenként 360 forinttal csökkenti a papírok fair értékét. Természetesen elképzelhető, hogy a bankoknak a teher harmadánál nagyobb részt kell vállalniuk.

Az 1000 forintos áresés azonban nem pusztán a devizahiteles mentőcsomaghoz kapcsolódik, hanem igen jelentős szerepe van benne annak, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója értékesítette a tulajdonában lévő részvényeknek több mint 80 százalékát. Ez meglehetősen drasztikus lépés két nap leforgása alatt. Ráadásul a viszonylag álmos, illikvid nyári kereskedésben 10,7 milliárd forint értékű részvény értékesítése eléggé szokatlan.

Elfogadható, hogy Csányi Sándornak az agrár- és élelmiszeripari beruházásaihoz kellett forrást szereznie. Ugyanakkor, még ha nem is szándékosan, de azt sugallja a befektetőknek a bank első embere, hogy ma jobb befektetésnek tartja az élelmiszeripart, mint az OTP részvényeket.

A két esemény szerencsétlen módon kapcsolódott össze egyetlen héten. A devizahiteles mentőcsomag a veszteségek „igazságos” harmadolásával 620 forintos részvényárfolyam-csökkenést indokol. Amennyiben a bankokra a veszteség harmadánál nagyobb terhet tesz a kormányzat, akkor az OTP Bankra jutó veszteség is jelentősen növekszik. Ha mindent a bank fizet, a fair érték 1140 forinttal kellene, hogy csökkenjen. Ugyanakkor itt már csal a matematika. Az OTP Magyarország legjobban tőkésített bankja, még ezt a pofont is képes elviselni. Azonban a bankrendszer többi szereplője – egy-két kivétellel –már nem. Márpedig egy ilyen instabil helyzetben a forint gyengülésén és így a veszteségek további emelkedésén keresztül megállíthatatlan folyamathoz juthatunk el. Egy racionálisan gondolkodó kormányzatnak a választások előtt ez nem állhat érdekében.

Kérdés, hogy hol a határ, vajon mekkora veszteséget képesek elviselni a bankok. Lehet kockáztatni és kísérletezni, de vélhetően a terhek egyharmadánál többet nem szabad a bankrendszerre zúdítani. Így, ha racionálisak maradnak a szereplők, akkor 620 forintnál nem kellene többet esnie az árfolyamnak.