Az autonómia kérdése

A román politikum folyamatos ellenállása mellett eddig a magyar térfélen sem alakult ki konszenzus az autonómia koncepciók között. A napokban azonban sikerült közelíteni az álláspontokat, amelynek eredményeként a héten közvitára bocsátják a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három székelyföldi politikusa a közelmúltban közös állásfoglalást írt alá, amelyben megfogalmazták az általuk elképzelt autonómiával kapcsolatos nézeteiket. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tánczos Barna Hargita megyei szenátor által jegyezett koncepció szerint „Erdélyt és Székelyföldet nem az etnikai dominanciának, hanem az etnikai méltányosságnak és együttműködésnek kell jellemeznie”. Az autonómia tervezet egyik legjelentősebb komponense, hogy a román mellett a magyar is hivatalos nyelve legyen a régiónak.

Érvelésük szerint erre azért van szükség, mert a hivatalos magyar nyelvhasználat Székelyföldön az állami intézményekben a mai napig esetleges, szórványos és egyénfüggő. Mint írják, az igazságszolgáltatásban ma rosszabb a helyzet, mint a kommunista diktatúra idején volt.
A szövetség politikusai a külügy és a hadügy kivételével az összes kormányzati kompetenciát az autonóm régiónak adnák át. Ezáltal sokkal hatékonyabbá válna a döntéshozó folyamat. A helyben fizetett adókat helyben használnák fel, és ezeknek mindössze öt százaléka kerülne az államhoz. A régió ásványi és altalajkincseinek a kitermelési és koncessziós joga a tartományt illetné. Ez fontos az ott élőknek, mivel – a szakemberek szerint  Románia ásványvízkészletének szinte negyven százaléka Székelyföldön van, és a helyiek mégsem részesülnek ennek a gazdasági hozadékából. A politikusok azt is hangsúlyozták: nem kell a tartomány elszegényedésétől tartani, mert a székelyföldi megyék szinte harminc százalékkal többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit visszakapnak. Országos szinten Székelyföldön van a legtöbb megtakarítás. Az ott élő emberek nem hitelből élnek, hanem a keresetükből, megtakarításaik aránya ötszöröse az országos átlagnak.

Az etnikai arányosság kérdését tartották az autonómia harmadik fontos komponensének. A 71,6 százalékban magyarok által lakott Kovászna megyében ötven bíróból csak öt magyar, ötven ügyészből csak kettő magyar, és a rendőrség kötelékében szolgálók 95 százalékos többségben román nemzetiségűek, akik kevés kivétellel nem is beszélik a magyar nyelvet. Szerintük Hargita megyében sem sokkal jobb a helyzet. „Fontos, hogy minden intézményben érvényesüljön az etnikai arányosság, mert nem lehet igazságos és kiegyensúlyozott az a társadalom, ahol a belügyhöz, igazságügyhöz, rendőrséghez kötődő állami intézményvezetők mind románok, a helyi önkormányzatban dolgozók mind magyarok” – áll a törvénytervezetben.

Az aláírók a székelyföldi románok helyzetének rendezését is sarkalatos kérdésnek tartják. Számukra teljes körű kulturális autonómiát biztosítanának. Ez garanciát jelentene arra, hogy nyelvi és kulturális jogaik a legkisebb mértékben sem csorbulnának. Szerintük hasonló kulturális autonómia illetné meg a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarokat is. Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes azt nyilatkozta, a törvénytervezet mellett az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatait is nyilvánosságra hozzák hamarosan.

A meccs természetesen nincs lejátszva, bőven lesznek még küzdelmek. De kétségtelen cél és eredmény: az autonómia problémáját a gazdasági kérdések szempontjából kell kidolgozni, megvalósítani. Ami nem lesz könnyű, mert gyakran keverednek a racionális érvek közé érzelmi szálak, történelmi fájdalmak. Ha ettől nem sikerül elvonatkoztatni a feleknek, akkor még hosszú évek mennek el indulatos monologizálásokkal.