Csökkenhet-e a GDP-arányos államadósság?

Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója
„Bár a költségvetés stabilizációját viszonylag sikeresnek tartom, az államadósság csökkenésével kapcsolatos várakozások egyelőre nem látszódnak beigazolódni. A csalódásért korábban a gazdasági növekedés hiányát okolhattuk, majd a közelmúltban a forint gyengélkedése lett a ludas. Előretekintve azt látjuk, hogy 2-3 százalékos gazdasági növekedés és nagyjából stabil forintárfolyam mellett komolyabb fiskális erőfeszítések nélkül is be lehet állítani egy lassan, de biztosan csökkenő adósságpályát. Amennyiben a növekedés újból elakadna, vagy folytatódna a forint leértékelődése, még egy jelzésértékű adósságcsökkenéshez is újabb költségvetési megszorításokra lenne szükség.”

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza
„Prognózisunk szerint alapesetben az adósságráta enyhén növekedni fog a gyengébb forintárfolyam és a kormányzat részesedésvásárlásai következtében idén, vagyis nem tartjuk valószínűnek az adósságráta csökkenését. Az adósságráta a 2013 végi 79,3 százalékról 80,5-re növekedhet 2014 végére, ha nem történik intézkedés, vagy a forintárfolyam nem erősödik vissza az év elején tapasztalt szintek közelébe. A ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg romlása valószínűtlenné teszi az adósságráta fenntartható csökkentését, így az a GDP 80 százaléka körüli szinten ragadhat, hacsak a hiány nem csökken jóval 3 százalék alá vagy a potenciális növekedés nem éri el legalább a 2,5 százalékot.”

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője
„Bár a költségvetési hiánycélok rendre teljesülnek, az államadósság mégsem igazán látszik csökkenni. A bruttó adósságmutató az első félév végére a GDP-nek körülbelül 85 százalékára emelkedhetett. Ebben szerepet játszott a kormányzati tartalékok visszaépítése is, mégis úgy tűnik, hogy a 3 százalék körüli GDP arányos hiány tartása önmagában kevésnek bizonyulhat az adósság tartós csökkentéséhez. Sokat segítene, ha az alacsony növekedési potenciálunk javulna és az infláció a 3 százalékos cél közelébe gyorsulna. Ez utóbbival jövőre vélhetően már nem lesz gond, ám a növekedési potenciál javítása egyelőre kemény diónak tűnik. Ráadásul a forint folyamatos leértékelődése is az államadósság csökkenése ellen dolgozik.”

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
„Az átmeneti adósságemelkedést az év elejére kalkulált nagyobb hiány és a fokozott állampapír-kibocsátás okozta. Az adósságtörlesztések és az év második felében jellemzően többlettel záró költségvetés az ideiglenesen felduzzadt adósságot automatikusan a 2014. évi hiánycél felé terelik. Az adósságráta alakulását hosszabb távon alapvetően a gazdasági növekedés mértéke és a költségvetési politika fegyelme befolyásolja. A gazdaság vártnál kedvezőbb növekedési mutatói és a már évek óta stabilan 3 százalék alatti GDP-arányos hiány hozzájárul ahhoz, hogy az adósságráta 2014 végére a tavalyi 79,2 százalékos szint alá mérséklődjön és az Alaptörvényben foglaltak szerint a továbbiakban is csökkenő pályán maradjon.”

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza
„Az adósságcsökkentés receptje a 3 százalék alatti államháztartási hiány, 3 százalék körüli infláció, 3 százalék feletti gazdasági növekedés és stabil forintárfolyam. Ha több tétel egyszerre hiányzik, akkor nem jön össze az adósság csökkenése, így történt ez az elmúlt években: 80 százalék körül imbolygott az adósságmutató. Tavaly például a növekedésből és inflációból is kevés volt, a forint pedig gyengült. Idén a növekedés meglesz, infláció viszont nincs, a forint pedig tovább gyengül, így ebből sem lesz adósságcsökkentés. Az optimista előrejelzések szerint jövőre a 3 százalékos tételek többé-kevésbé teljesülhetnek, de ha a forint még tovább gyengül (amit valószínűnek tartok), akkor az adósságcsökkenés ismét elmarad.”