A gázszállítás leállításának megszellőztetése inkább tekinthető fenyegetésnek, mint valós gazdasági intézkedésnek, hiszen a hangzatos bejelentés az ukrán gazdaságnak és társadalomnak fájdalmasabb lenne, mint az orosz félnek, és az egyik legfontosabb politikai- és gazdasági támogatójának, az EU-nak okozna rövid távon nehezen kezelhető gondokat. Bár az ukrán fenyegetés valóra váltása nem igazán várható, érdemes mégis végiggondolni, hogy a hazai gázellátás – különös tekintettel a közelgő fűtési szezonra – a következő 6-7 hónapban milyen kihívásokra számíthat.
Egy „stresszteszt” elkészítésénél abból indulhatunk ki, hogy a magyar bruttó gázfogyasztás jelentősen csökkent, de az elmúlt évek átlagában 10 milliárd köbméterre tehető. Átlagos téli időjárást feltételezve – figyelembe véve az erősödő növekedést és a lakossági fogyasztás bővülését – a fűtési szezonban 2015 április közepéig a magyar gazdaság gázigénye 6,5-7 milliárd köbméterre valószínűsíthető. A gázigények várható alakulása – az időjárás szeszélyétől eltekintve – meglehetősen jól prognosztizálható, és a kielégítendő igények többé-kevésbé egyértelműen meghatározhatók. A „stresszteszt” elvégzése azon alapszik, hogy az Ukrajna felőli gázszállítások leállnak, és a fűtési szezonban várható 6-7 milliárd köbméteres igényeke kielégítése milyen forrásból képzelhető el. Abból indulhatunk ki, hogy a naprakész statisztikai adatok szerint, a mintegy 6,5 milliárd köbméterre becsülhető tárolókapacitás feltöltöttsége jelenleg 50 százalékos. Az EU statisztikák szerint a hazai feltöltöttségi szint az EU 28 országa között messze a legalacsonyabb, az országok legtöbbjében a feltöltöttség szintje 70-95 százalékos. Igaz, a hazai éves gázfogyasztáshoz képest a 6,5 milliárdra tehető tárolókapacitás kiugróan magas az EU-ban.
A jelenlegi tárolókban 3-3,1 milliárd köbméter gáz van. A további beszerzési forrás, a nyugati betáplálási pont, amelynek éves maximális kapacitása 3 milliárd köbméterre tehető, a fűtési szezonra számítva ez körülbelül 1,6 milliárd köbmétert jelent. A hazai gáztermelésünk éves szinten tavaly jelentősen visszaesett, 1,5 milliárd köbméter volt, a fűtési szezonban ebből maximum 7-800 ezer köbméter forrás adódik.
A fűtési szezon végéig a rendelkezésünkre álló forrásokat – az orosz-ukrán beszerzési források nélkül – együttesen csupán mintegy 5,5 milliárd köbméterre tehetjük, szemben a várható 6-7 milliárdos igénnyel. A fűtési időszak végére tehát ellátási gondok jelentkezhetnek. Az orosz-ukrán gázbeszerzés leállása esetén naivitás arra számítani, hogy a megépült magyar-szlovák és a magyar-román gázvezetékből – amely ugyancsak az orosz forrásból táplálkozik – régiós gázszűkösségnél érdemleges többletforrásokra számíthatunk. Sőt, a nyugati betáplálási pont maximális kihasználása is megkérdőjeleződhet, az ugyancsak meglévő magyar-horvát gázvezetéknek pedig nincs valóságos forrása.
Adódik a kérdés, miért szükséges az EU szintjén messze legmagasabb tárolókapacitás kiépítése, ha a feltöltöttsége csupán 50 százalékos? A statisztikák szerint augusztus végén az elmúlt években – kivéve 2013-at – 1,5-2 milliárd köbméterrel több gáz volt a tárolókban, a feltöltöttségi szint az évek során fokozatosan csökkent, 2013-ban az állami megvásárlás évében már csak 40 százalékos volt. Bár a kormány, az állami felvásárlást és a vételi árat firtató kérdésekre, a rendkívül homályos „nemzeti érdekre” és a biztonságos ellátás növelésére hivatkozik, valójában az állami tulajdonba kerülés óta a tárolók feltöltöttsége zuhanásszerűen, ezáltal a gázellátás biztonsága jelentősen csökkent. Nem nehéz belátni, hogy az ellátásbiztonság szempontjából a tárolói kapacitások szükségesek ugyan, de igazából a tárolt gáz szolgálhatja az ellátás biztonságát.
VG-Páholy-tagok: Bartha Attila, Bod Péter Ákos, Hegedűs Miklós, Veres Zsolt.
Megjelenés minden szerdán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.