Kell-e új orosz hosszú távú gázimportszerződés? Szakértők válaszolnak

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter:
"Magyarország energiaellátásában jelenleg a főszerepet Oroszország játssza. A magyarországi háztartások, valamint az iparvállalatok és a gazdaság más felhasználóinak is jelentős része elsősorban Oroszországból vásárolt földgázt használ. Ennek alapján az energiabiztonság jelenleg a legfontosabb kérdés. Márpedig Magyarország energiabiztonságának 2016-tól való megteremtéséhez feltétlenül szükséges megállapodni Oroszországgal a két ország energetikai együttműködésének jövőjéről. Az energiabiztonság szempontjából tehát megnyugtató, gazdasági szempontból pedig versenyképes megállapodást kell majd kötnünk."

Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. igazgatója:
"Elvben igen, ez az ellátásbiztonság alapja. Ám a gyakorlatban minden a régi szerződésből fennmaradó kötelezettségek esetleg sokba kerülő rendezésétől és az új szerződés fő elemeiről függ. Az újnál a politikának el kell döntenie, hogy az „ellátásbiztonságba” az egész ország, vagy csak az egyetemes/lakossági kör fogyasztását számítja-e be, és csak e kör ellátását akarja-e a szerződéssel lefedni. Az utóbbi esetben a kockázatok mérsékeltebbek, de az ár és amennyiség között korreláció van. A kulcskérdés tehát az, hogy milyen árképlettel tartható fenn a versenyképes ár, amely a lehető legkevésbé tér el a számunkra referenciapontnak tekinthető európai gáztőzsdei (TTF) ártól."

Uzonyi Zoltán, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke:
"Szüksége van-e egy embernek, családnak, vállalatnak, országnak és a kormányának hosszú távú gondolkodásra? Természetesen igen. A kérdés tehát inkább az, hogy a fogyasztók ellátása versenyző alapú-e vagy állami elosztású legyen-e? Ha az állam magához vonja a lakosság ellátását, akkor célszerű az ahhoz szükséges források többségét hosszú távra beszereznie. A piac ugyanerre stabil szabályozással ösztönzi kereskedőket. Igaz, a hosszú távú szerződést az állam nagy valószínűséggel nem szüntetheti meg a múlt évekből maradt, tetemes, át nem vett gázmennyiség miatt. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy az állam képes lesz-e még versenyképesebb árat kínálni, és az, hogy mit kell adni cserébe."

Szitó János, a Centrex Zrt. vezérigazgatója:
"A lakosság stabil ellátása érdekében az országnak évi 4-5 milliárd köbméternyi orosz gázimportról kell hosszú távú szerződéssel rendelkeznie. A Gazprom ma két csatornán keresztül ad el földgázt a magyar piacra: a Panrusgáz-MVM csatorna szerződése 2015. december 31-én lejár, ám de facto 2020-ig él – az importőr kérésére –, addig átütemezett átvétel miatt. E szerződést célszerű lenne 2030-ig meghosszabbítani, az erre vonatkozó szándékot pedig Putyin elnök látogatásakor kormányközi megállapodásban rögzíteni. A másik csatorna a Gazprombank tulajdonában lévő Centrex 2028-ig szóló megállapodása, amely alapján a társaság évi 600-700 millió köbméter orosz gázt hoz a versenypiacra."

Drucker György, az Ex Libris Consulting Kft. igazgatója:
"Jelentős tétre menő, érdekfeszítő kérdés, hogy kell-e majd új hosszú távú importszerződést kötni a Gazprommal. „Szerencsére” van még idő kiérlelni a választ. Igaz ugyanis, hogy az 1995-ben megkötött megállapodás eredetileg 2015-ig szólt, de akkoriban egyik fél sem gondolta, hogy durván lekonyul a keresleti görbe. A kötbérfizetéstől megmenekült a mindenkori vevő cég, minthogy a Gazprom beleegyezett a tárgyévekben át nem vett mennyiségek átlapátolásába a következő esztendőkre. Ilyen módon viszont legalább 2020-ig hatályban marad a megállapodás. Addig az árindex alakítgatásával, illetve az éves mennyiségek és toleranciasávok farigcsálásával lehet próbálkozni."