A szponzorok felelőssége

Mondják, hogy a korrupciós ügyek miatt felháborodott szponzorok elégelték meg a zavaros helyzetet, és a támogatás megvonásával fenyegetőztek. A Visa, a Coca-Cola, az Adidas, a Hyundai, a McDonald’s és a Budweiser állt a sarkára, és követelte az átlátható gazdálkodást, a korrupciós gyanú tisztázását.

Vállalati támogatások nélkül még a futballüzlet sem tud virágozni. Igaz, a cégeknek szintén jól jön a sportsikerekből rájuk is vetődő fény. Vagyis kölcsönös az érdek abban, hogy menjen az üzlet, legyenek eredmények. És talán az sem túlzás, ha a sporttól fokozottan elvárják a sportszerű, azaz tiszta működést.

Az újabb hírek szerint Blatter mégis maradna. Mert marasztalják. Mit szólnak ehhez a szponzorok? Maradnak? Vagy kenyértörésre viszik a dolgot? Erről még nincs információ. Pedig a pénznek, azaz a támogatóknak kulcsszerepük van a futballvilág pénzügyi megtisztulásában is. Ha ők ezt akarják, ki tudják kényszeríteni. Ha csak látszatfelháborodás volt a fenyegetőzésük, s Blatterrel együtt ők is maradnak, a korrupció sara rájuk is jócskán fröccsen. Megéri?

A társadalmi felelősségvállalás szinte minden vállalat belső alkotmányában jelen van. Jótékonykodni illik. Emellett azt is rögzíteni szokták, milyen alapelvek, erkölcsi és etikai normák határozzák meg egy komoly, magára valamit adó cég viselkedését. Elvileg leginkább etikus, felelősségteljes cégek működnek a világ fejlettebb országaiban, az üzleti élet meghatározó részében. Ezen elvek mentén helyezhetik el hirdetéseiket is, és a szponzorációt is saját elveikhez hűen illik meghatározni.

A támogatás is üzlet. Ha jó helyre megy, az erősítheti a cég jó hírnevét.
Az élet azonban bonyolultabb. Nézzünk egy másik alapelvet: a cégek elítélnek mindenfajta erőszakot. Nemcsak a fizikait, a verbálist is. Ez nem fér össze a cégnormákkal. Minderről szeretnek hírt is adni. Jó, ha a nyilvánosság is értesül róla, milyen etikus, normahű cégek dolgoznak az adott piacon.

Aztán jön egy váratlan történet, amely belezavar az idilli képbe, és színt kell vallani. Ez nem igazán könnyű. Ha a pénz és az erkölcsi normák ütköznek, nemritkán az előbbi lesz a nyertes. Vannak kivételek is. A TV2 egyik műsorában, az Éden Hotelben egy női szereplővel erőszakoskodott egy férfi társa. A műsornak több támogatója s hirdetője van.

Egyedül a Vodafone jelezte, hogy ezt nem tűri. „A Vodafone állást foglal az erőszak minden formája ellen, és az emberi jogok védelme, valamint az ezekkel kapcsolatos európai normák betartása érdekében” – közölte a cég az eset után. „A Vodafone Magyarország vállalati etikai kódexe nem engedi meg, hogy üzleti kapcsolatot tartson fenn olyan cégekkel, amelyek ezen normákat nem tartják be.” A kezdeti bizonytalanság után a csatorna lépett, mindent megígért, hamut szórt a fejére, a Vodafone pedig maradt. Nem is távozott, egy pillanatra sem. A nyilvánosság előtt mennybe ment: micsoda karakán kiállás volt ez a cégtől!

Az volt. Mintát adott, hogy a szépen megfogalmazott cégfilozófiát alkalmazni is lehet. A Magyar Paralimpiai Bizottságot először a Coca-Cola szólította fel, hogy rendezze zűrös pénzügyeit. „Vállalatunk a szervezet jövőbeni pénzügyi támogatását a sajtóban megjelent ügy megnyugtató rendezéséig felfüggeszti” – állt a bizottságnak küldött levélben.

Hasonlóan reagált az MTelekom vezére is. Azóta a paralimpiai bizottság elnöke lemondott, s vizsgálat indult, hogy tisztázzák a szabálytalanságokat. Nem kizárt, hogy az ügy tisztázásához nagyban hozzájárult a támogatók erőteljes fellépése. Magyarországon korábban ritkán léptek fel ilyen határozottan cégek. Tehát valami változott. Ez jó. Hátha lesz folytatás. Vannak még neves cégek által támogatott zűrös ügyek. Bőven.