Álommunkahelyek álomdolgozókkal

Most már aztán elég! Lassúak, bürokratikusak, gőzük sincs az üzletről – írta a Harvard Business Manager (HBM) német kiadásában a címlapon, még tavaly októberben, a személyzeti osztályok munkájáról. S több cikkben elemezték, miért kell alapjaiban megváltozniuk a HR-menedzsereknek, ha nem akarják, hogy végleg fölöslegessé váljanak. Akkor, amikor minden az emberről szól: a 21. században ugyan a számítógépek sok munkahelyet eltörölnek, vagy sematikussá tesznek, ám az igazán kreatív feladatokra csak az emberek lesznek képesek.

Ha tehát tényleg az innovatív emberek évszázadába léptünk, akkor az emberszakértők is fontosak (lesznek). Ha ők is akarják, ha meglesz hozzá a felkészültségük, s ha nem csak az ügyvezető meg a kisebb-nagyobb főnököknek akarnak megfelelni működésükkel. Az igazán jó HR-szakember érti az üzletet, de érti az embert is. Nemcsak a felettesek elképzeléseit lesi, hanem a munkatársakét is. A kettőt közös nevezőre hozva jön létre az ideális megoldás a cég jó teljesítményéhez. Mert valójában minden erről szól. Ám a hagyományos módon gondolkodó és működő vállalatok s emberek lassan teljesítőképességük határára érkeznek. Kellenek az új megoldások, az új inspirációk, az új értelmezések.

Az új felfogás szerint – s erről is szó van a HBM-cikkekben – a HR-vezető legalább olyan fontos, mint a pénzügyi igazgató. Rajta (is) múlik, hogy a tehetségekért folytatott versenyben nyernek vagy veszítenek. Magyarországon is új szelek fújdogálnak. Az általános gyakorlat azonban inkább az, hogy a HR-munkatárs csak lebonyolítja a munkatársak felvételét vagy éppen eltávolításának adminisztrációját. Jobb helyeken továbbképzéseket is szervez, vagy éppen csapatösszetartó meg egyéb tréningeket. Valakinek ezt is el kell végeznie.

Ennél azonban ma már több kell. A héten két budapesti eseményen is azt taglalták, alapjaiban más lesz a jövő HR-munkája. Kedden a Joint Venture Szövetség Quo Vadis, HR? – Menedzsment és emberi erőforrás című konferenciáján vették sorra, miért és hogyan változik meg szükségszerűen ez a munkakör is.

Előfordulhat, hogy egy munkahelyen már öt generáció dolgozik együtt, ötféle igénnyel, munkamódszerrel. Még jelen vannak a baby boomerek (az 1945–1965 között születettek), de már meghatározó az X generáció (1966–1976 között születettek), ám minden az Y-ról szól (1977–1994), s jönnek a Z-sek (az 1995 utániak), akiknek határozott igényeik, elképzeléseik vannak arról, hol és hogyan akarnak dolgozni, s hogyan nem. Az Y generáció volt az első, amely határozott fellépésével, tudásával s igényeivel rávilágított: őket nem lehet a régi módon megnyerni, megtartani, foglalkoztatni. Ugyanakkor tőlük várják a csodát, a haszonszerzés új útjait, megoldásait. A JVSZ fórumon a Pannonhalmi Főapátság HR-igazgatója és egy közgazdász végzettségű szerzetese is arról beszélt, az ezeréves múlt mellett náluk is kellenek az innovációk a 600 munkavállaló megtartásához, hatékony foglalkoztatásához. A konferencián szó volt még élménymenedzsmentről, munkaadói és munkavállalói márkaépítésről, hogy csak a szakma új hívószavait idézzük. Izzott a levegő a teremben: érzékelhető volt, történelmi transzformáció hírnökei az előadók, az emberierőforrás-menedzsment magasba emelésének pillanatát élhették át a jelenlévők.

Szerdán egy más jellegű rendezvényen meg az derült ki, üzletnek is jó lehet a HR-munka korszerűsítése. Balogh Péter (ex-NNG-vezér) Baconsult startupmenedzselő vállalkozása mutatott be tíz szerencsés kiválasztottból ötöt. S ebből három a HR-szakmához kötődött, kettő meg az oktatáshoz. Nem volt véletlen e kiválasztás. Ha a vállalkozások üzleti sikere az embereken múlik, akkor az emberszakma korszerűsítése, technológiai alapjainak erősítése üzletnek sem rossz. De jó befektetés lehet az álommunkahely, álomállások megteremtése is. Ez utóbbi generálásához Balogh Péter is elindított egy startupot, DreamJo.bs néven. Azt mondják, léteznek, létezhetnek álommunkahelyek álomdolgozókkal, csak ehhez az egész toborzási folyamatnak át kell állnia egy más pályára. Az egyenes, célirányos kommunikáció az Y és a Z generáció igényeire szabott karrieroldallal párosítva elvezet az összeillő emberek, összeillő munkák egymásra találásához. S ezzel már félig meg is valósul egy álom. A másik fele a gyakorlatban dől el.