Több lábon áll az adósságfinanszírozás

Magyarország bocsátott ki elsőként jüankötvényt a kelet-közép-európai régióban. Mennyiben volt más a befektetők felkutatása és a kibocsátás menete, mint egy euró- vagy dollárkötvénynél?

– A befektetői találkozókat a Bank of China szervezte számunkra, így a magyar delegáció idén januárban már előre egyeztetett időpontokra és helyszínekre érkezett meg Hongkongban és Szingapúrban, valamint áprilisban Pekingben. Az ország számára ez új piac új metódusokkal, új szabályozással. A kínai befektetők hosszú, évtizedes távban gondolkoznak, és sokkal többet adnak az évek során felépített személyes kapcsolatokra az üzletkötéseik alkalmával. Az országban más az üzleti kultúra is, nagyobb a jelentősége a többéves kapcsolatra épülő személyes bizalomnak, mint az angolszász piacokon.

Mit gondolnak a kínai befektetők Magyarországról? Mekkora problémát jelentett, hogy az ország még befektetésre nem ajánlott kategóriában van a három nagy hitelminősítőnél?

– Nagyon sokat számított nekik a bemutatkozáskor, hogy Magyarország még soha nem kérte adóssága átütemezését, szemben más régiós országgal. Igaz ugyan, hogy a nemzetközi hitelminősítőknél befektetésre nem ajánlott kategóriában van a magyar adósbesorolás, az első számú kínai hitelminősítő, a Dagong azonban befektetésre ajánl bennünket.

Miért csak egymilliárd jüan­nyi devizakötvényt adtak el? Ennél több papírt értékesítenek egy-egy forintaukción is.

– Ez a kibocsátás egy olyan hosszú távú program kezdete, melynek elsődleges célja, hogy Magyarország megjelenjen a jüanpiacon, és nem a finanszírozási cél az alapvető. Előbb piacot kell építeni, meg kell hogy ismerjék Magyarországot.

Nem tartja túl magasnak a 6,25 százalékos hozamot?

– Először is ez jüanhozam, amelyet egy úgynevezett devizacsereügylet keretében euróhozamra cserélünk. Az így kialakult euróhozam körülbelül egy százalékponttal magasabb, mint ha euróban bocsátottunk volna ki állampapírt. Nem értek egyet azzal a gondolkodással, hogy opportunista módon, csak a kamatot nézve kell az adósságkezelést végezni. Ez az 1970-es, 1980-as évek gondolkodása volt, amelynek láttuk az eredményét. Az adósságkezelési stratégiánk alapja már a több lábon állás, a diverzifikáció. Többféle devizában, többféle termékkel, többféle befektetői réteget célozva igyekszünk az államadósság költségét csökkenti, miközben a diverzifikációval mérsékeljük a kockázatokat is. Ebbe a stratégiába illeszkedik a jüankibocsátás is.

Vannak, akik a hozamokat a lakossági állampapíroknál is magasnak tartják, hiszen több százalékponttal magasabban kínálják azokat, mint amilyen áron az intézményi befektetők vesznek állampapírt. Miért van ez?

– A lakossági kibocsátásra is sokan mondják, hogy drága. Ez azonban megint túlzott leegyszerűsítés. Az államadósság-finanszírozás összességének a költségét kell nézni, idén eddig 2 százalékon bocsátottunk ki átlagosan, míg 2010-ben

5 százalékon. Ennél többet, azt hiszem, nem kell mondanom. Ma a lengyel hozamszint magasabb a magyarnál, pedig három-öt fokozattal jobb a minősítésük. Ennek a helyzetnek örülhetünk: ha a rosszabb minősítés alacsonyabb kamattal párosul, akkor a minősítők jó kontraindikátorok. A piac pont az ellenkezőjét teszi, mint amit ők javasolnak. Azt nem tudom, meddig várnak, de szurkolunk nekik, hogy legyen bátorságuk felminősíteni minket. Megköszönni azért meg fogjuk.

Lesznek-e új lakossági állampapírok?

– Már most is viszonylag sokféle futamidő elérhető 6 hónaptól 19 évig. A kamatozást tekintve is megvan a három fő termékcsoport: a fix, az inflációhoz kötött és a piaci kamatokhoz kötött. Folyamatosan dolgozunk a piac fejlesztésén, készítünk javaslatokat, amelyeket a minisztérium megvizsgál. Ötleteket most nem mondanék, de időben fogunk szólni. Sokat számított az is, hogy a Féléves Kincstárjegy forgalmazását kibővítettük a szerződött banki partnerekkel. Ez most a legsikeresebb termékünk, tehát azon is dolgozunk, hogy amink van, azt jelentős összegben el is tudjuk adni.

Az MNB-s alapítványok miért vásárolhatnak a jól kamatozó lakossági állampapírokból?

– A társasházaknak, alapítványoknak megengedett a vásárlás. Jogállamban élünk, tehát az MNB alapítványai is vásárolhatnak.

Az ÁKK stratégiája vagy más miatt távozott a két régi motoros, Borbély László és Búzás László vezérigazgató-helyettes? Ha nem, akkor miért távoztak a húsz éve az adósságkezelőnél dolgozó szakemberek?

– Közös megegyezéssel váltunk el. Azt hiszem, meg kell köszönni a két évtizednyi munkájukat.

Több mint egy éve irányítja az ÁKK-t. Mit tart a legnagyobb eredménynek?

– Az újságírókkal való kommunikációt. Alapelvek mentén gondolkodunk: amit mondtunk tavaly, ugyanazokat az alapelveket mondjuk idén is. Adósságcsökkentés, devizaarány-csökkentés és lakossági állampapírpiac-építés. Az eredmények biztatók, s ebben nagy szerepe van annak, hogy a kormány felelős költségvetési politikát folytat, és visszanyerte az ország a hitelességét. Egy hitelét vesztett országban nem lehetne jó adósságkezelést csinálni.

Nagy eredmény az is, hogy a hozamok rendkívül alacsonyak, amiben szerepet játszik az MNB önfinanszírozási programja is. Nem szakadtak el a piaci árazástól?

– Az MNB programja kifejezetten előnyös az adósságkezelőnek, hiszen a belföldi finanszírozás növelése kiemelt cél. Az volt a furcsa helyzet, amikor az MNB a bankoknak százmilliárd forintos nagyságrendben fizetett kamatot a nála elhelyezett betétre, és az állam is százmilliárd forint kamatot fizetett az államadósságra. Akkor ez nem volt téma. Most az MNB lényegesen kisebb betétállományra lényegesen kisebb kamatot fizet, és az állampapírok kamata is jelentősen alacsonyabb. Az államadósság kamatkiadásai százmilliárdos nagyságrendben csökkentek. Szerintem ez jó az országnak.

A Templeton kivonulása miatt vannak-e izzasztó percei, vagy könnyedén halad a legnagyobb hitelezőnk állampapír-állományának csökkentése?

– Azt mondtuk tavaly tavasszal, hogy ha az a folyamat elindul, és nyugodt piaci körülmények között megy végbe, akkor az normális. Ezt hívják piacgazdaságnak. Ez megtörtént, mára lényegében a Templetonnak nem maradt forintállampapírja, ami a többi befektetőnek megnyugtató. Ez jó a befektetőknek és jó Magyarországnak is. Megköszönjük neki, hogy akkor segített, amikor szükségünk volt rá, és reméljük, a cég is pozitívan tekint vissza az elmúlt évekre, hiszen kiemelkedő nyereséget tudott elérni. Pedig csak arra fogadott, hogy a kormány jó irányba halad, és az állam a pénzügyek rendbetételéért dolgozik.

Az államkincstárral mennyire elégedettek forgalmazóként? Sorra nyitnak az állampapír-értékesítési pontok, de az értékesítési eredmények szerények.

– Azon kincstári fiókok száma, ahol állampapírt lehet venni, egyre növekszik. Országszerte 77 helyen van lehetőség a vásárlásra. Az állomány közel 20 százalékkal növekszik, ami jelentős eredmény. A banki forgalmazás ennél gyorsabban emelkedett, de ettől még lehet mind a két folyamat sikeres. Azért, mert az egyik sikeresebb, a másiké nem lesz kudarc.

Névjegy

Barcza Györgyöt tavaly februárban nevezte ki az Államadósság Kezelő Központ élére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ahová a Napi Gazdaság főszerkesztői székéből ült át. A Századvég vezető elemzőjeként már közel állt a kormányzati körökhöz, tapasztalatát azonban főképp a versenyszférában szerezte az ING-nél és a K&H-nál. Barcza véleményére Orbán Viktor miniszterelnök is ad: 2011 szeptemberében 11 közgazdásszal találkozott a miniszterelnök, a szakértő akkor még a K&H vezető elemzőjeként vett részt a megbeszélésen. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte.