Európa védelmében

A hidegháború vége a béke ígéretét hozta Európának. Az Európai Unión belül sikerült valóra váltanunk ezt az ígéretet, ám negyed évszázaddal később az eseményeknek rá kellett ébreszteniük minket arra, hogy a határainkon kívüli instabilitás közvetlenül érintheti polgáraink biztonságát. Az új helyzet miatt alapjaiban kellett újragondolnunk, hogyan működhetünk együtt a védelem terén. Ma mindannyian egyetértünk abban, hogy az EU biztonságát csak közösen tudjuk fenntartani. Soha nem született még ilyen egyértelmű konszenzus a tekintetben, hogy a védelem terén szorosabb együttműködésre van szükség. Az elmúlt hónapok során ambiciózus védelmi intézkedéscsomagon dolgoztunk, amely három pilléren nyugszik.

Először is, meggyőződésünk, hogy az Európai Unió külső tevékenységeink révén biztonságosabbá tehető. Ezért az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája alapján konkrét javaslatok születtek – ezek közé tartozik a biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási terv. Ez meghatározza a biztonság európai megközelítésmódját, amely a partnerségek kialakítására, a megbékélés előmozdítására, valamint a konfliktusok megelőzését célzó reziliencia megerősítésére épül. E feladatok végrehajtásához és a felelősségteljes biztonságfenntartó szerepének betöltéséhez gyorsabban kell reagálnunk, javítanunk kell polgári és katonai misszióink koordinálását és hatékonyabbá kell tennünk kiadásainkat. Ehhez szélesebb körű együttműködést kell kialakítani a tagállamok között, és tervünk ezt kívánja megvalósítani. Másodszor, szorosabban kell együttműködnünk fő biztonsági partnereinkkel, mindenekelőtt a NATO-val. Decemberben az EU és a NATO egyaránt jóváhagyott 42 intézkedést, amelyek a tavaly júliusban aláírt együttes nyilatkozat végrehajtására irányulnak.

Az első két pillér azonban nem valósítható meg a kutatásba és a képességfejlesztésbe való befektetés nélkül. E célból az Európai Bizottság európai védelmi cselekvési tervet terjesztett elő, amely intézkedéscsomagunk harmadik pillérét képezi. Ideje végre elérni, hogy a védelmi beszerzés teljes mértékben kihasználja az európai kis- és középvállalkozásokban és az egységes piacban rejlő lehetőségeket. A védelmi beszerzések mintegy 80 százalékára kizárólag nemzeti keretek között kerül sor. A tagállamok közötti együttműködés hiánya a becslések szerint éves szinten akár 100 milliárd euró többletköltséggel is járhat.

Világviszonylatban az EU a második helyen áll a katonai kiadások terén: a tagállamok összesített védelmi költségvetése körülbelül feleakkora, mint az Egyesült Államoké. A minőség azonban ugyanolyan fontos, mint a mennyiség, és a kiadások nem megfelelő hatékonysága biztonságunk rovására megy. Az európai együttműködés elengedhetetlen az innováció és a beszerzés méretgazdaságosságának megvalósításához.

A gazdaság más ágazataiban az EU sikeresen javította a teljesítményét a magas szintű kutatásba való befektetéssel, a gyorsan növekvő cégek finanszírozáshoz jutásának elősegítésével, valamint az egységes piac potenciáljának a fogyasztók alkupozíciójának javítása érdekében való kiaknázásával. Ugyanezt akarjuk most tenni a védelmi ágazatban is. Első lépésként új kutatásfinanszírozást biztosítunk: úgy látjuk, hogy a 2020-ig tartó kísérleti szakaszt követően a következő uniós költségvetésben évi 500 millió eurót kellene elkülöníteni a védelmet érintő innovatív technológiákra.

A terület továbbra is teljes mértékben tagállami hatáskörben marad. A tagállamok döntenek beruházásaik helyéről és módjáról, ugyanakkor megfelelő keretet biztosítunk számukra katonai képességeik fejlesztéséhez és a beszerzéseikhez. Az évi 5 milliárd euró reális összeg, bár jóval többre lenne szükség a NATO-tagok számára előírt, a GDP 2 százalékában meghatározott kiadás eléréséhez.

Idén márciusban ünnepeljük az Európai Unió fennállásának 60. évét. Ideje, hogy komolyan vegyük a biztonságunkat. Kezdjünk el kiépíteni egy olyan, valódi védelmi uniót, amely képes ezt garantálni!