Csak Brüsszelre vár Paks 2.

Milyen előkészületek csúsznak amiatt, hogy Brüsszel még nem foglalt állást a Paks 2. projekt esetleges állami támogatásával kapcsolatban?

– Most rendelkezésre tartás, úgynevezett standstill állapot áll fenn. Csak ennek feloldása után hívható le pénz az orosz hitelkeretből, emiatt egyelőre nem is dolgozhatunk az új blokkok műszaki tervein és az előzetes biztonsági jelentésen. Viszont a beruházás telephelyengedélyét tavasszal kiadhatja az Országos Atomenergia Hivatal, és hamarosan megérkezhet a másodfokú, jogerős környezetvédelmi engedély is. Egy sor további jóváhagyásra is szükségünk lesz. A legjelentősebbet, a létesítési engedély kérelmét csak a standstill időszak után állíthatjuk össze.

A beruházás megtérüléséhez a mainál annyival magasabb piaci árakra lenne szükség, ami sokak szerint irreális várakozás. Ön hogyan látja?

– Számításaink az ilyenkor elvárható konzervativizmussal készültek, alapul véve nemzetközileg jegyzett elemzőcégek vagy a német gazdasági minisztérium hosszú távú áramár-előrejelzéseit. A magasabb nagykereskedelmi árak már itt vannak: az elmúlt két hónapban szinte minden hétköznap megawattóránként 50 euró fölött voltak az értékek. Januárban tartósan volt példa 80-100 eurós árra, sőt 150 eurós ár is előfordult. Az új paksi blokkok nagyjából 55 euró mellett térülnek meg. A majdani árakat az is alakítja (emeli), hogy a következő 25 évben kiöregedhet az európai erőműpark közel fele, továbbá, ha az Európai Bizottság a klíma védelme érdekében megemeli a szén-dioxid-árakat. Az utóbbi az atomerőműveket nem érinti, mert azok nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Drágulást hoz az is, hogy a bizottság idővel kivezetné azoknak az időjárásfüggő megújulóknak a támogatását, amelyek ma mesterségesen alacsonyan tartják az európai áramárakat. Németország ezek támogatására évi 27 milliárd eurót költ.

Nem volt túl derűlátó a meglehetősen magas kapacitáskihasználással számolni Paks 2. esetében?

– Átlagosan 92 százalékos kapacitáskihasználással kalkuláltunk. Tavaly a paksi atomerőmű hármas blokkja 100 százalékon üzemelt a 2015 végén bevezetett 15 hónapos üzemeltetési ciklus eredményeként, az erőmű éves kihasználtsága 91,38 százalék volt. Az új blokkoknál már csak 18 havonként lesz fűtőelemcsere. Paks 2. továbbfejlesztett blokkjainál bátran számolhatunk 92 százalékkal.

A gázüzemű erőmű sokkal olcsóbb, viszonylag környezetkímélő, és jobban szabályozható, mint az atomerőmű. Mi szól mégis az atomerőmű mellett?

– Az atomerőmű olyan, mint egy jól szigetelt családi házat vásárolni. Megvenni drágább, de utána sokkal olcsóbb üzemeltetni, szóval megéri. Az OECD Nemzetközi Energiaügynöksége is arra figyelmeztet, ha valóban tenni akarunk bolygónk védelme érdekében, akkor Európában is atomerőművekkel kell pótolnunk a kieső nukleáris kapacitást. Magyarország épp ezt teszi: a költségtúllépési kockázatokat kiiktatva, fix áras szerződést kötött az orosz fővállalkozóval két 1200 megawattos, aktív és passzív biztonsági rendszerekkel is rendelkező, 3+ generációs reaktor építésére. Utóbbi teljesíti a legmagasabb és legmodernebb biztonsági előírásokat is. A magyar árammixben marad bőven hely más áramtermelőknek is, hiszen 2030-ig szükség lenne további 4000-5000 megawatt kapacitású új erőműre, viszont a 30 százalék körüli áramimportunk már nem növelhető. A földgáz ellen az importnak való kitettség, a magasabb áramtermelési költség szól, hosszú távon pedig a szén-dioxid-kibocsátás. Persze a következő évtizedekben szükségünk lesz gázerőművekre és megújuló bázisú erőművekre is.