Digitális, interakciós alapokon nyugvó egészségértési programot!

Az egészségértés alacsony szintje nemcsak itthon, hanem a világ más országaiban is negatívan hat a társadalom egészségügyi helyzetére. Ugyanakkor egyre többek számára nyilvánvaló, hogy – morális hozadékán túl – bizony az egészségügyi rendszerek finanszírozása szempontjából is kulcsfontosságú a lakosság egészségértésének javulása, hogy a prevencióra és gyógyításra szánt forrásokat hatékonyan lehessen felhasználni.

Sokkoló eredményeket mutat Magyarországról az AIPM Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének a témában végzett kutatása. A magyar társadalom 20 százalékának elégtelen, további 32 százalékának problémás az egészségértése. Mit jelent ez a gyakorlatban? A nem megfelelő egészségértésű emberek nem értik a megelőzés fontosságát, nagyobb eséllyel lesznek betegek, a kórok egy része (például a magas vérnyomás, cukorbetegség) pedig élethosszig tartó ellátást igényel.

A helyzetet tovább rontja, hogy az alacsony egészségértéssel rendelkező, illetve nem megfelelően tájékozott személyeknek rosszabbak az életkilátásaik, gyakoribb közöttük a szövődmények, a visszaesések és a kórházi felvételek száma, így mind az ellátói oldalról, mind a betegoldalról nehézkesebb és költségigényesebb az ellátásuk.

Sajnos az információs forradalom sem hozott valódi javulást, pedig az internethasználat robbanásszerű elterjedésének egyik velejárója az egészséggel és gyógyítással kapcsolatos információáradat hihetetlen felerősödése is. Az egészségünkkel kapcsolatos kérdésekről többnyire a világhálón tájékozódunk először. Ott próbáljuk feltérképezni a lehetőségeinket, diagnosztizáljuk betegségünket, esetleg kipróbáljuk a leírtakat, öngyógyításba kezdünk. A várt előny helyett nem várt kockázatot rejt magában, hogy szinte korlátlan mennyiségben érhető el olyan weboldal, amelynek tartalma nem validált. Ennek veszélyét nem lehet eléggé hangsúlyozni, így egyik legsürgetőbb feladatunk az egészségügyi weboldalak valamilyen módon történő hitelesítése.

De mindez nem elég. Szükség lenne egy átfogó, digitális, interakciós alapokon nyugvó egészségértési program kialakítására és mihamarabbi implementálására a magyar társadalom rendszerébe. Kiindulásként három csoportot érdemes megcélozni az Értsd meg, élj tovább programban.

Elsőként létre kell hozni egy, a fiatalokat célzó ismeretterjesztő, oktatási programot, amelynek segítségével akár már az óvodában elkezdhető a játékos tanítás. Természetesen ennek az általános és később a középiskolában is folytatódnia kell az adott életkornak megfelelő tananyag meghatározásával és interaktív eszközök bevonásával.

Legalább ennyire fontos az aktív felnőtt lakosság bevonása a programba, aminek fókusza az egészség megőrzése, a betegségek kialakulásának megelőzése, illetve a már létező kórok minél sikeresebb kezelése, gondozása.

Végül nem szabad elfelejtkeznünk az idős, egyedül élő, valamint a súlyosan beteg emberekről sem, őket is segítenünk kell a betegség terheinek elviselésében. Számukra különösen fontos az egészségügyi személyzettel való személyes kapcsolat, ám ezt az élő kapcsolatot mindenképp érdemes megtámogatni a rendelkezésünkre álló digitális megoldásokkal.

A lakosság oktatásával párhuzamosan kiépülhet egy egyénre szabott egészségügyi ellátórendszer, de ehhez a folyamathoz komplex és sok szempontból komoly szemléletváltást igénylő hozzáállásra van szükség. Jelenleg a különböző egészségügyi intézményekből, rendszerekből (például edzőtermi és otthoni fitneszgépek), okoseszközökből érkező adatok strukturálatlanok, szegmentáltak, így átfogó elemzésükre és érdemi felhasználásukra nincs mód. Ha mindezeket az adatokat egy rendszerben gyűjtenénk össze (big data), sokkal hatékonyabban és – ami még fontosabb – egyénre szabottan tudnánk felhasználni őket. A végtermék az úgynevezett Egészségindex lenne, amelyet az illető egészségi állapota, életmódja, foglalkozása, életkörülményei, illetve egészségtudatosságának mértéke határozna meg.

Lépnünk kell, hisz életekben és forintokban mérhető az egészségtudatosság hiánya!