A stadionokra és egyéb, sportoláshoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére fordított összegek gyakran jelennek meg a hazai közgondolkodásban meg nem vásárolt lélegeztetőgépek, ki nem cserélt iskolaablakok, meg nem épített utak vagy épp fel nem újított vasúti sínek formájában. A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon 2010 és 2016 között több mint 6 ezermilliárd forintnyi, közfinanszírozott infrastrukturális beruházás valósult meg (EU-s és állami forrásokból), 2020-ra ez az összeg pedig várhatóan eléri a 10 ezermilliárd forintot is. Mindeközben stadionokra és egyéb sportlétesítményekre az évtized végéig mintegy 300-350 milliárd forintot, a fenti összeg 3-3,5 százalékát fordítja a kormányzat.
A közúti, vasúti és egyéb közlekedési infrastruktúra fejlesztésére több mint 3 ezermilliárd forint jutott 2016-ig, míg kórházfejlesztésre, oktatási és kutatási intézmények, valamint egyéb társadalmi infrastruktúra fejlesztésére közel 1,2 ezermilliárd forint. A környezeti és energetikai infrastruktúra terén is jelentős beruházások valósultak meg, mintegy 1,8 ezermilliárd forint értékben, beleértve árvízvédelmi és ivóvízminőség-javító beruházásokat, megújuló energetikai fejlesztéseket, szennyvíztisztító telepek korszerűsítését. Az évtized végéig valamennyi említett területen további fejlesztések várhatók, részben a hazánk számára még mindig rendelkezésre álló uniós források felhasználásával, valamint egyre nagyobb mértékben a hazai költségvetésre támaszkodva. A jelentős, részint hazai finanszírozású programok közül kiemelendő a Modern városok program, amelynek keretében 23 megyei jogú városunk és környezetük fejlesztése valósulhat meg a következő években, mintegy 3,5 ezermilliárd forint értékben.
E beruházások mellett 2010-től kezdve a szabadidős és professzionális sport infrastrukturális feltételeinek megteremtése és fejlesztése is kiemelt cél. A dinamikus, évi 3 százalék feletti gazdasági növekedés eredményeként pedig lehetőség is nyílik e beruházások megvalósítására. A nem létező vagy 40-50-60 éve amortizálódó pályák és stadionok (újjá)építésére – jórészt a Nemzeti stadionfejlesztési program keretében – 2020-ig várhatóan 200-250 milliárd forintot fordít a kormányzat, beleértve az új Puskás Ferenc Stadion felépítését is. Emellett komoly költséget jelentett a 2017-es vizes vb rendezéséhez szükséges infrastruktúra megépítése is. Ez az a világesemény, amelyet 2021-ben mindenképp megrendeztünk volna, ám a mexikói Guadalajara visszalépése miatt már 2017-ben sor került rá. A kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre mintegy 92 milliárd forintot költött Magyarország. Ez együtt hozzávetőleg 300-350 milliárd forint közkiadás, ami valóban jelentős összeg, tíz év alatt azonban a hazai GDP egytized százalékát sem éri el, és mintegy 10 ezermilliárd forintnyi infrastrukturális beruházással áll szemben.
Mindezekből is látszik, hogy ma még súlyos tévhitek élnek a hazai közgondolkodásban az infrastruktúra fejlesztése, illetve a stadionokra és hasonló beruházásokra fordított összegek nagyságrendje kapcsán. A következő években, a minket körülvevő épített környezet további megújulásával együtt, talán ez is változni fog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.