Belendült a Liget projekt

Nemrég az UNESCO világörökség-bizottságának szakértői is kíváncsiak voltak a Városligetbe tervezett beruházás részleteire. Mit szóltak a projekthez?

Valóban megkerestek minket is az ICOMOS-tól, de budapesti látogatásuk nem kifejezetten a Ligetről szólt, és nem is arról, hogy veszélyben lenne Budapest világörökségi helyszíneinek státusza. A bizottság időnként megvizsgálja, hogy az adott helyszíneken a vonatkozó irányelveket és nemzetközi egyezményeket betartják-e.

A civil kontroll édenkertje nőtt körénk, minden létező engedélyünket, tervünket, szerződésünket közérdekű adatigénylés címén kikérik, és végignézi egy vagy több civil szervezet, amelyek az összes építési engedélyünket minden létező fórumon megtámadták már. Soha nem az elsőfokú építési engedély birtokában kezdünk el építkezni, többkörös jóváhagyást kell szereznünk, úgyhogy az itteninél erősebb próbát és kontrollt nem nagyon tudok elképzelni. Legalább két hivatal és egy bíróság vizsgál szinte minden egyes engedélyt, és nincs olyan nemzetközi szervezet, amelyiknek a véleményét ne kérték volna már ki a Ligetről. Szomorú azonban, hogy valakik ezt kizárólag azért teszik, hogy saját, sokszor radikális politikai véleményüknek adjanak hangot a beruházás akadályozásával.

Ez lassítja a megvalósítást, vagy a megnőtt építési költségek?

Természetesen hatással van a konjunktúrából fakadó, a 2014 óta már 30 százalékos áremelkedés, de ezt a tervezésnél nagyjából már prognosztizáltuk, a legutóbbi, 2017. májusi kor­mány­­határozatban szereplő, 10-15 százalékos költségnövekedés pedig kockázati tartalékként áll a rendelkezésünkre. Az ütemezés szerint az idén 39 milliárd forintot költhetünk el. Pénz van, és kormánydöntés szavatolja, hogy lesz is. Időben vagyunk. Hat éve körvonalazódott a Liget projekt terve, de mint minden ingatlanfejlesztésnél, az előkészítési időszak itt is a projekt kétharmada, a kivitelezés már gyorsabb lesz. Most jön az utolsó, a látványos rész, a következő két-három évben mindennel készen lehetünk. A legnagyobb hír, hogy már a folyamatban lévő kivitelezésekről beszélhetünk. Elkezdett megelevenedni a látványtervek, makettek tartalma.

Mi valósul meg, és mi nem, az eredeti tervekből?

Minden megépül, és minden világszínvonalon. Alapelv, hogy műszaki tartalmat és minőséget nem csökkentünk. Az egész Liget projekt akkor működőképes, ha nem B kategóriás intézményekről és C kategóriás parkmegújításról beszélünk, mert az meggyőződésem szerint pénzszórás lenne. A Néprajzi Múzeum már épül, és márciustól a 800 férőhelyes Dózsa mélygarázs is. Június-júliusban kezdődhet a Magyar Zene Háza épületének kivitelezése, az év végéig a Nemzeti Galériáé és a Városligeti Színházé is, sőt az egykori Közlekedési Múzeum rekonstrukciójaként a Magyar Innováció Házának is nekiláthatunk. Ez a terv módosult, a Közlekedési Múzeum végül Rákosrendezőn, az Operaház Eiffel-csarnoka mellett kap helyet barnamezős beruházásként. Néhány héten belül lezárul a Szépművészeti Múzeum felújítása, folyik az Olof Palme műemléki restaurálása, és az utolsó fázisban vannak az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) és a komáromi Csillag erőd munkálatai is.

A zölddel, a Városliget parkjával mi lesz?

A park rehabilitációja nem homogén feladat. A munka kiemelten fontos elemei – a zöld terület megújítása és bővítése mellett – a közműveket, az utakat, az infrastruktúrát és a játszótereket érintő teendők. Mindez úgy folyik folyamatosan és ütemezetten, hogy közben a liget teljes egésze soha nincs le-, illetve bezárva. Az első ütemű parkfejlesztés már zajlik. Megújul a Vakok kertje, március közepén adjuk át a kutyás élményparkot. Dolgozunk az iskolai sportpályák fejlesztésén, első körben egy 200 méteres futókör és két multifunkciós sportpálya készül el a környék tíz oktatási intézményének. 2021-re készülünk el minden parkelemmel, miközben megszépül egy-egy intézmény teljes környéke is. Elsőként a Szépművészeti Múzeumnál adjuk át az intézményt övező, megújult parkot, majd a Néprajzi Múzeumot a szintén megszépült környezetével. A múzeum egy zöldtetős, nagyrészt süllyesztett épület. Látványában és funkciójában is a park meghosszabbítása ott, ahol eddig másfél ezer autó parkolt.

A MIPIM ingatlanfejlesztési világkiállításon tavaly már díjazták a projektet, miért utaztatják ki ismét ezt a közberuházást a magánbefektetőknek?

Fontos díjat nyerni a világ legnagyobb ingatlanfejlesztési szakkiállításán, de még fontosabb, hogy azon jelen legyen egy 250 milliárdos állami mágnes­beruházás, jelezve a városban rejlő lehetőségeket és a befektetésre váró városrészek felértékelődését. A legtöbb európai nagyváros kiállítja állami, önkormányzati és magánberuházásait is. E kiállításon több milliárd euró cserél gazdát, és több tízezren láthatják majd a Liget tervét is ott, ez pedig komoly reklám.

Presztízsberuházásként hordozzák körbe a Ligetet?

Egyfajta referenciaprojektként. A közpénz akkor van jól felhasználva, ha indukál privát tőkebefektetéseket is. A Liget projekt hatása is sokkal szélesebb körű annál, mint ami a szűken vett Városligetben történik, hiszen közvetlen hatást gyakorol a XIII., VI., VII. és XIV. kerületre. Akárcsak hajdan a Millenáris vagy a MOM Park, amelyek hatására az egész környezetüket felértékelő fejlesztések indultak el.

Mit tudnak konkrétan ajánlani majd a befektetőknek?

Városliget Zrt.-ként nem feladatunk a környék értékesítése. A magántőke becsatornázása a szintén kiállító főváros és a befektetésösztönzésre szakosodott HIPA teendője. Nekünk a tömegvonzó hatást kell megteremtenünk. Van, ahol már sikerült is, például a Szabolcs utcában, ahol a legelőrehaladottabb projektelemünk, az OMRRK épül, körülötte pedig egy nagy, szabadon használható közparkot is létrehozunk. A Szabolcs és a Vágány utca környékén máris lakásépítések és logisztikai, valamint irodaberuházások indulnak. Nemrég jelentette be a Gránit Pólus is a sokáig Westend 2. néven ismert beruházása, a Nyugati Városközpont indítását is. Itt erős kooperáció van köztünk, mert a Hungária körgyűrű és a Dózsa György út közötti szakasz megújítása nagy hatással lesz a VI. kerület belső részére, a Podmaniczky út és a Váci út közötti vasúti zóna megújítására is.

Konkrét közműkérdésekben egyeztetünk a Nyugati Városközpont fejlesztőivel. Nem mindegy, hogy hol lesznek az elterelő utak, hogy mekkora többletforgalmat terelünk a Kós Károly sétány autók előli lezárásával a Vágány utcára, vagy a Vágány utca hogyan továbbítja majd ezt a forgalmat a Nyugati Városközpont felé, vagyis ez mind szorosan összefügg. Említhetném a Hungária körgyűrűt érintő fejlesztéseket is. Személyes meggyőződésem, hogy ez lesz az új Váci út, mivel jó a közlekedési infrastruktúrája. Meg is jelent itt a Skylight irodaházzal a Wing csoport, és egyre több irodafejlesztési terv is látszik a térségben, mutatva, hogy erre lehet terjeszkedni. A megújuló Liget felértékeli a környéket, és olyan, régóta tervezett közlekedésfejlesztési beruházásokat is aktivizál, mint például a XIII. és XIV. kerületet összekötő Szegedi úti felüljáró megépítése vagy a földalatti meghosszabbítása egy új állomással.